Park Jun Seo.~

- Sziasztok! Zavarunk? *kérdezte Taemin. Eléggé elvoltak.*
- Sziasztok! Nem! *rázta a fejét Bang és felült.*
- Most majdnem megfejeltél. *kuncogott Jonghyun.*
- Bocsi! *puszilta meg.*
- Semmi baj! *mosolygott.*
- Mizujs? *nézett ránk.*
- Semmi különös! Ez a hülye nem adta be a ZH-it és lebaszták. . *mérgelődtem.*
- Te hülye vagy haver. *fogta a fejét Jonghyun.*
- Seo fontosabb! *jegyezte meg Taemin.*
- Ha fontos neked akkor add le! Mikorra kell? *kérdezte Bang.*
- Holnapra.
- De már megbeszéltük, hogy ma megcsináljuk! *mondtam.*
- Oh értem. Akkor jó! És ügyesen!
- Azok leszünk. *mosolyogtam.*
- Tudom! *mosolygott.*
- És veletek mizujs? *kérdeztem.*
- Semmmmi. *rázta a fejét és egymásra néztek Jonghyunnal.*
- Aham. . *néztem furán. Tuti történt valami.*
- Nem történt semmi! *bújt Jonghyun háta mögé.*
- Ja. . semmi! *kuncogott és megfogta a kezem.*
- Izé vagy! *ütötte meg és átkarolta a nyakát hátulról.*
- Megakarsz fojtani? *kuncogott.*
- Igen! Ez a nagy álmom! *kuncogott Bang.*
- Vannak itt szemtanúk is ám! Szóval majd máskor végezd el amit akarsz!
- Ja. . amit akarok. .
- És akkor még én vagyok a perverz! *nevetett.*
- Te is!
- Na szép. . szexmániás!
- Hééé! *fogta be a száját.*
- Ezt jól hallottam? *kerekedett ki Taemin szeme.*
- Igen! *sóhajtott.*
- Lefeküdtetek?
- Neeem! Jaj majd úgy is elmeséli! *lökte meg Jonghyun fejét.*
- Hát kíváncsian várom!
- Majd következő szünetbe! Akkor mesélek én is neked! *nézett rám Bang.*
- Okés! Engem is érdekel, hogy mi ez az egész!
- Jaj de ne gondoljatok rosszra!
- Hanem a legrosszabbra! *kuncogott Jonghyun.*
- Megbasztad a mosógép tetején? *kérdezte Taemin. Hülye perverz.*
- Te hülye! *kuncogott Bang.*
- Nem! De az kicsi. . ott, hogy? *kérdezte értetlenül Jonghyun.*
- Az ügyesek megtudják! Az az én igen. . de te nem! *nevetett Taemin.*
- Istenem! Szökik az ego! *kuncogtam.* - Csak ezt épp nem velem fogod!
- Miért?
- Mert!
- Majd rábeszéllek! *kuncogott Taemin.*
- Mi lenne ha nem a fülembe kuncognál? Így is fáj a fejem! *ültem le.*
- Mi a baj? *fordulta felém Bang.*
- Tegnap kicsit ittunk.
- Jaj igen. . fel is hívtál. *kuncogott.*
- Tényleg?
- Aham! Valami olyat dumáltál, hogy Taemin a bugyidba turkált meg ilyen hülyeségeket! Még én sem értettem felét. *kuncogott.*
- Te jó ég. . *fogtam a fejem.*
- Nyugi, a pia hatása! Tessék itt egy gyógyszer ezt vedd be és ettől jobb lesz! *adta nekem.*
- Okés! *kaptam be, majd lenyeltem.*
- Dr. Bang Eun Hee. *kuncogott Taemin.* 
- Rendel: Minden nap csak Kim Jong Hyun számára! *húzta magához Jonghyun.*
- Meg ahogy azt te megálmodtad! *kuncogott Bang.*
- Néni! Beteg vagyok! *vágott hozzá elég cuki pofit.*
- Mi a baj?
- Szerelmes lettem!
- Kibe?
- Magába!
- Ez nem jöhet össze! Pici vagy! *puszilta meg a homlokát.*
- De a nénit szeretem! *szorította meg.*
- De a néni nem pedofil!
- Akkor legyen az!
- Csak a te kedvedért! *kuncogott és megpuszilta.*
- Tök eltudlak képzelni amúgy! *kuncogott.*
- Ja, ilyen pornós dokinak mi?
- Annak is! *kuncogott.*
- Ne beszéljünk róla! Nem szeretem a múltam. .
- Mi van?
- Csak vicceltem! *nevetett Bang*
- Na azért!
- Mindent komolyan veszel! *pöckölte meg az orrát.*
- Bocsánat! *vett a kezébe egy könyvet és eltakarta az arcukat majd megcsókolta.*
- Ez mire volt jó? *kuncogott.*
- Csak, hogy Taemin ne nyavajogjon!
- Nem szoktam nyavajogni! *akadt ki Taemin.*
- Nyugii! Csak hülye! Ne foglalkozz vele! *kuncogott Bang.*
- Az hát!
- Héé! Te kinek a pártját fogod? *nézett rá Jonghyun.*
- A tiedet! Te vagy az én hülye Dinóm! *puszilta meg.*
- Na így mindjárt jobb!
- Na de becsengettek! *fogta meg a kezem.* - Gyere, menjünk!
- Puszi? *kérdezte Jonghyun.*
- Már kaptál!
- Na jó! Figyeljetek órán! *mosolygott.*
- Te meg különösen! És ha nem is jegyzetelsz akkor is figyelj! *puszilt meg Taemin.*
- Igen, majd rólam lemásolod a jegyzetet! *mosolyogott Bang.*
- Rendben! De nem vagyok hülye meg béna csak épp kicsit fáj a fejem, de Bang gyógyszerétől már jobb! *mosolyogtam.*
- Na mindegy! Gyere! *húzott az osztályterembe.*
Elkezdődött az óra és ahogy tudtam úgy jegyzeteltem. Szerencsére hatott Bang gyógyszere. Mikor vége volt az órának behúzott a wc-be.
- Na mi történt? *támadtam be.*
- Öhm.. *vakarta a fejét.* - Reggel kicsit beindultunk és már ott tartottunk, hogy a konyhapulton voltam és egymást csókoltuk mikor észbe kaptam és leállítottam és akkor megbeszéltem vele a dolgokat. . meg is értette. Tudod engem zavar az amit mondott anno, hogy hogyan fogok alatta nyögni és mikor belegondolok mindig ez jut eszembe. De megértette csak ugye felizgult és először úgy volt, hogy kiveri magának és megkért, hogy puszilgassam egy kicsit és előakarta venni, de nem engedtem neki csak aztán még is. . mindegy. . lényeg, hogy aztán átvettem a helyét és én elégítettem ki a kezemmel. . *jött kicsit zavarba.*
- Szerintem emiatt nem kellene aggódnod. *mosolyogtam.* - Ez most olyan, hogy mikor még józan voltam.. Taemin is betámadott. De ugye ő meg meglátta az oldalam és egyből jött azzal, hogy képtelen megtenni, mert eszébe jutott, hogy megvert... Viszont ez már régen volt! Ahogyan a ti kapcsolatotok is régen volt!  Ugyanúgy Jonghyunnak is lehetne félnivalója veled szemben... ő is hihetné azt, hogy rosszul nyalt ki téged... most vagy nem hiszi ezt vagy éppen nem meri megmondani. Most már szeret téged és nem azzal fog törődni, hogy hogyan nyögsz alatta... persze ezt is nézni fogja, csak nem gúnyolódásból... hanem csak szimplán tudni fogja, hogy élvezed a társaságát. Arról meg nem is beszélve, hogy ha ennyire kívánod őt akkor feküdj le vele!
- Feküdjek le vele? *kérdezte vissza.*
- Igen! Ettől még nem foglak kurvának nézni! Taemin se fog kurvának nézni! A többivel pedig ne foglalkozz... egyszerűen csak szereted őt és kívánod... nincs ezzel semmi gond szerintem. Azzal lesz gond, ha túl sokáig húzzátok és eltávolodtok egymástól vagy nem tudom... 
- Nem tudom, hogy mit kellene tennem. *sóhajtott fel.* - Te még nem akarsz Taeminnel lefeküdni? 
- Őszintén? 
- Aha.
- Nem. *kuncogtam.*
- Mert? *kuncogott Bang is.*
- Zavarba jövök tőle... nekem ez így nem megy! Elsőnek ezen kell túl lennem... utána jöhet bármi. Csak meg kell szoknom a közelségét. 
- Ez cuki. *vigyorgott.*
- Nem, nem az! Idegesítő... *nevettem saját magamon.* - Na, de visszatérve... szerintem beszéld meg Jonghyunnal a félelmeidet vele szemben és együtt letudnátok küzdeni.
- Igen, igazad van. *bólogatott.* - Talán neked is ezt kellene csinálnod! 
- Hát... nem tudom... lehetséges. Másoknak mindig olyan könnyű tanácsot adni, de saját magamnak... na, az már kész nehézség. 
- Mert rád mindig lehet támaszkodni. *mosolygott.*
- Ahogyan rád is. *mosolyogtam vissza rá.*
- Nem szeretném, ha Jonghyun elszállna magától vagy valami...
- Ezt, hogy érted?
- Nem akarom, hogy könnyűvérűnek tartson vagy valami...
- Csak merjen annak tartani, tuti megfejelem! De nem fog... hiszen itt van veled és szeret téged! Ő mindig is azt szeretné, ami neked jó. Ne becsüld le őt! 
- Reménykedek benne, hogy ez tényleg így van. *sóhajtott.*
- Aztán pedig elmesélheted nekem, hogy milyen az ágyba. *kuncogtam.* 
- Érdekel? *kuncogott ő is.*
- Még szép! Nevetni akarok rajta. 
- Gonosz vagy! 
- Tudom. *vigyorogtam.* 
- Na, gyere menjünk! *karolt belém.*
- Mást nem is akarsz beszélni?
- Mit?
- Hát mondjuk... én tanácsot adtam neked, de nem nagyon kérdeztél rá, hogy velem mi volt vagy mi van... *néztem rá.*
- Oh, ne haragudj! *engedett el és vakarta a tarkóját.*
- Jonghyun elveszi az eszed. *vontam fel a szemöldököm.*
- Mi volt veled? *kérdezte.*
- Nem tudom... *ráztam a fejem.* - Nem emlékszek rá.
- Akkor ezért kérdezzem meg? *kuncogott.*
- Hát nem... csak egy kölcsönös oda-vissza beszélgetés nem lett volna rossz... de inkább menjünk!  *sóhajtottam és kihúztam a w-cből. Meglepetésünkre már ott álltak.*
- Meglepetés! *vigyorgott Taemin.*
- Jézusom. *kaptam a mellkasomhoz.* 
- Rossz a lelkiismereted. *kuncogott Jonghyun.*
- Aaazzz... *álltam Taemin mellé.*
- Eun... jobb vagy balkezes vagy? *kérdezte Taemin.*
- Tessék? *kérdezte érthetetlenül Bang.* 
- Jobb vagy balkezes vagy? *vigyorgott tovább, mint egy hülye.* 
- Jobb. 
- LOL... pedig asszem ma reggel mindkettőt tudtad használni. *nyújtotta a nyelvét.* 
- Hülye! *ütötte meg a mellkasát Bang.*
- Annyira rosszindulatú vagy! *pöcköltem meg Taemin fejét.*
- Hé... Hé... Eun, szerinted a JOBB vagy a BAL kormányos kocsik a jobbak? 
- Ember! *kuncogott Jonghyun.*
- Ümm... a bal! *felelte Bang.*
- Oh, tényleg mind a kettő felé hajlik! *nevetett fel Taemin.* - Bal és jobb felváltva... *nevetett még mindig.* 
- Akkora perverz vagy! *löktem meg.* 
- Volt kitől tanulnom. *vigyorgott.* 
- Csak egyszer csinálj valamit, amivel téged is lehet piszkálni Lee Taemin... kicsinállak! *kuncogott Bang. Gondolom tudta ő is jól, hogy nem gondolja komolyan.* 
- Oh, hidd el! Első kézben fogom elmesélni neked. *kuncogtam.* 
- Első kézben... *nevetett fel Taemin.*
- Annyira hülye vagy! Mit szívtál? 
- Szerintem betett neki a sok ZH, *nevetett Jonghyun.* 
- Nyugi van! Holnap a ZH-kat kézből-kézbe fogom átadni a tanárnőnek! *vigyorgott Bangre.* 
- Na, jól van... *lökte meg Bang.* - Belehet ám fejezni! 
- Jó, csak még egy utolsó kérdés! *kuncogott.*
- Hallgatlak! 
- Ha a jobb lenne a felül és a bal az alul... melyiket választanád? 
- Hm... akkor a jobb! 
- Respect! *pacsizott le a vigyorgó Jonghyunnal.* - Jó csajt választottál! 
- Na, jóóó... *karoltam belé Taeminbe és húzni kezdtem.* - Elviszem innen ezt az idiótát, mielőtt még elfajulnak a dolgok. 
- Szebb és JOBB napot! *integetett Taemin megfordulva.*
- Istenem... gyere már! *kezdtem húzni. Majd eltávolodtunk tőlük, kimentünk az udvarra.* 
- Jonghyun elmondott mindent. *nevetett.*
- Na, mi az... féltékeny vagy? *vigyorogtam.*
- Egy kicsit. *kuncogott és az ölébe húzott.*
- Nincs mire! *csókoltam meg.* 
- Csak tudod nekem is vannak...
- Igényeid... *sóhajtottam fel.*
- Igen. *hajtotta le a fejét.* 
- De ez normális... 
- Jó, csak... most nem erőltethetem rád a dolgokat! 
- Ne is, mert akkor tuti elhagylak! 
- Viszont megengedhetnél pár dolgot. 
- Ezt, hogy érted? 
- Hát tudod... ami még nem szex. *jött egy kicsit zavarba és megharapta a nyakam.* 
- Taemin...
- Hm? *harapta még mindig a nyakam.*
- Én zavarba jövök tőled! *löktem el és kifakadtam.*
- Tessék? *nézett érthetetlenül.* 
- Én magam se tudom, hogy miért! Egy pasimnál se volt így! De, ha ott lenne az, hogy kettőnk között legyen valami... szégyellném magam.
- De miért?
- Mert te túl tökéletes vagy! Én pedig nem...
- Seo, erről ne beszéljünk... tudod min mentem keresztül emiatt! 
- Látod?! Még te magad is bevallod, hogy az vagy! 
- Nem, ez nem igaz! Csak a ti szemetekbe tűnök annak... a sajátomba nem! 
- A "ti" szemetekbe?! Most komolyan, azokhoz a lányokhoz hasonlítottál, akik zaklattak?! Akik folyamatosan a nyomodba vannak.... ?
- Ők voltak ilyenek! 
- Taemin én csak arra céloztam, hogy mi miatt aggódok és félek, ha mi szexuális kapcsolatba kerülünk... te pedig már egyből magadra gondolsz! 
- De most nem tudom, hogy miért kell ennyit hisztizned rajta!
- Te mondtad, hogy várni fogsz rám!
- Igen, én ezt mondtam.... de nem az örökkévalóságig! Fogd már fel végre, hogy mi már nem csak barátok vagyunk, hanem szerelmesek és együtt járunk! És a szerelmeseknek vannak igényeik, amiket ki kell elégíteni! 
- Elégíteni, mi? *húztam a szám.* - Már bánom, hogy rád fecséreltem azt a szót, hogy szeretlek! *álltam fel az öléből és faképnél hagytam. Visszamentem az osztályteremhez és leültem a helyemre. Majd hamarosan Bang is megérkezett.*
- Na mi az? *kérdezte a tanár még nem érkezett meg.* - Nem jöttetek vissza. 
- Ja, semmi... volt egy kis vitánk Taeminnel, majd olyat mondtam, amit megbántam és nem kellett volna. *vertem a fejem a padba.*
- Na, nyugi van! *emelte fel a fejem Bang.* - Mesélj! 
- Képes a kis kurváihoz hasonlítani az van... *húztam a szám.*
- Tessék? Nem értem... *nézett érthetetlenül.*
- Akkor kezdem az elején. *sóhajtottam.*
- Oké. *bólogatott.*
- Tegnap kaptam három sms-t, amiben Taemin miatt fenyegetnek. 
- Hogy mi van?! 
- Nyugi! *csitítottam le.* - És persze ezt nem árultam el Taeminnek. Erre felkapta a vizet... majd mondta, hogy az édesanyja ebbe őrült bele, mert folyamatosan zaklatták őket és rendőrhöz kellett fordulniuk. Olyan szinten rosszul lett az édesanyja, hogy kórházba került. 
- Szegény. *mutatta az átérzést Bang.*
- Igen. *sóhajtottam.* - Na, emiatt még egy kicsit vitatkoztunk... közben sírt is... de megbeszéltük, hogy nem lesz semmi baj és, hogy minden jól fog alakulni... persze a továbbiakban erről még lesz szó, csak pihentetjük egy kicsit a témát...
- És azóta kaptál valamit? *kérdezte, de nem figyeltem.* - Seo! Seo! Seo! *rázogatott.*
- Ja, igen... tessék?
- Azóta kaptál üzenetet?
- Ja, nem... nem kaptam semmit. Na, szóval... miután elmentünk tőletek ott beszélgettünk egy kicsit, nem is volt semmi baj. Majd felhozta, hogy neki vannak szexuális igényei, amiket ki kellene elégíteni... én persze mondtam neki, hogy még nem megy, mert zavarba jövök tőle és, hogy számomra ő túl tökéletes. És aztán elkezdte mondani, hogy csak a mi szemünkbe vagyis én és a kurvái szemébe tűnik ő tökéletesnek, mert ő nem vallja annak magát! Ja meg, hogy én hisztizek és nem fog az örökkévalóságig várni rám... felhozta, hogy mi már nem barátok vagyunk, hanem egy pár és, hogy szerelmesek és... megint ez a kielégíteni szó... persze, kielégíteni, hogy szexmániás... erre a fejéhez vágtam, hogy: " Már bánom, hogy rád fecséreltem azt a szót, hogy szeretlek!" *hajtotta a fejem a padra.*
- Oh, szívem... kimondtad neki, hogy szeretlek? *simogatta a hátam.* 
- Igen...
- De nem értem, hogy most miért viselkedik így, mikor tényleg azt mondta, hogy várni fog rád...
- Tudom! 
- És te erről tényleg nem te tehetsz! Amúgy most, hogy vitáztatok így is megfogja csinálni a ZH-it? 
- Igen. *ültem fel.* - Azt nem akarja, hogy kirúgják... gondolom, nem akar csalódást okozni a szüleinek.
- És neked se. *mosolygott rám.*
- Mert?
- Mert képes volt az összes ZH-t kihagyni miattad... nem fogja magát kirúgatni, hogy utána tudja jól, hogy az ilyen Soo félék itt lennének veled. 
- Mondjuk, annyira most nem érdekel... csak tudod állandóan veszekedünk! Egy nap jóba vagyunk, másnap veszekedünk... nincs meg az összhang kettőnk között! Ez a kapcsolat már rég meg van halva....