- Egy ilyet be kell vezetni!
- Perszeee!
- Aztán fordítva! *nevetett.*
- Mit akarsz te? Összenyomni? *hülledeztem.* - Dagadt vagy! *nevettem.*
- Hééé!
- Sörhasúúú! *pattantam le róla és elfutottam előle mire ő utánam futott.*
- Mit mondtál? *kiabált szerintem szeretnek minket a szomszédok.*
- Sörhasú! *nevettem és levetettem magam a kanapéra.*
- Ezt még megbánod ugye tudod? *mászott fölém.*
- Mit akarsz? Arrébb teszlek kisujjal! *mutattam.*
- Na arra én is kíváncsi leszek! *kuncogott és felkapott.*
- Tegyél már le! *kapálóztam.*
- Nem! *feldobott.*
- Te bolond vagy! Akkor egész nap cipelned kell! *engedtem el magam.*
- Nekem oké. Úgy is rég voltam edzeni. *emelgetett.*
- Jaj ne erősködj nekem!
- Mindenbe belekötsz?
- Igen! Ilyen ez.
- Kit vettem el én. .
- Hééé! Te akartál! Most itt vagyok! Idd meg a levét!
- Hm. . *húzkodta a szemöldökét.*
- Jaj ne már! *löktem meg a fejét.* - Perverz!
- Nem is! *kuncogott és bekapcsolta a tv-t majd elkezdett a zenére ugrálni.*
- Ez hülye! *fogtam a fejem és csengettek.* - Hallod tegyél le és halkíts ezen a szaron!
- Jó. *halkított, de nem tett le és velem nyitott ajtót. Az egyik szomszédunk állt az ajtónk előtt.*
- Jó reggelt! *köszöntem.*
- Nektek is. . ha ezt jó reggelnek lehet nevezni mikor már kora reggel itt dübörög a ház miattatok! *kezdte el.*
- Bocsánat! Visszafogjuk magunkat! *mondta.*
- Ajánlom is! Míg Seoval éltél itt semmi baj nem volt. . mióta itt van ez a fiú egyre rosszabb. .
- Bocsánat! *mondta és elment.*
Furán néztem utána de a végén letett Dinó és becsuktam az ajtót.
- Látod? *néztem rá.*
- Jaj ne stresszelj! *simogatta a vállam.*
- De nem akarok balhét!
- Nem lesz balhé oké? Visszafogom magam! *ölelt át.*
- Jó. Hiszek neked, de akkor úgy is legyen! *néztem fel rá.*
- Úgy lesz!
- Okés! *bújtam hozzá kicsit.* - Na de öltözzünk mert nem készülünk el időbe! *léptem hátrébb tőle.*
- Rendben! *mosolygott és mentünk készülődni.*
Mikor mindennel készen voltunk elindultunk a suliba. Kicsit figyelmetlenek voltunk mert még nem igazán tértünk magunkhoz és majdnem elütött minket egy biciklis. De jót nevettünk rajta majd mikor beértünk a suliba megvártuk Taeminéket. Míg őket vártuk csináltunk pár képet.
- Ne! *kuncogott és együtt néztük a képernyőt.*
- Dee! *mutattam meg neki.* - Sexy. *vigyorogtam rá és megpusziltam.*
- Tényleg? *nézett rám.*
- Igen! *bólogattam és megcsókoltam.*
- Akkor jó. *mosolygott és átölelte a derekam.*
- Igen. *mosolyogtam és néztük a képeket amiket csináltunk.*
- Itt nagyon édes vagy! *mutatott egyre.*
- Szerintem nem. *húztam a szám.*
- Dee! Nekem igen! *puszilt meg és néztük tovább.*
- Akkor jó. *mosolyogtam.*
Aztán lassan megérkezett Taemin és Seo, akik nagyon mosolyogtak.
- Sziasztok! *jöttek oda.*
- Sziasztok! *köszöntünk vissza.*
- Na mizujs? *kérdeztem.*
- Semmmmi. . *nézett félre kicsit Seo.*
- Naa! Akkor már tuti van valami! *vigyorodtam el.*
- Taemin. *pirult kicsit el.*
- Lefeküdtünk egymással. *nyögte ki Taemin.*
- Na neee! *vigyorogtam még jobban.*
- Komolyan? *kérdezte Jonghyun.*
- Igen! *bólogattak.*
- Ez jó nem? *néztem Jonghyunra aztán meg Seoékra. Azt se tudtam kire nézzek.*
- Igen mert közelebb kerültünk egymáshoz. *motyogta Seo.*
- Igen! *mosolyogtam és átöleltem.* - Hallod Jonghyun belekell húznunk. *kuncogtam.*
- Miért mi ez? Verseny? *kuncogott.*
- Nem, de elmaradottnak érzem magam. *grimaszoltam.*
- Édes. *kuncogott.*
- Mindig ezt mondod!
- Mert az vagy! *húzott magához.* - De most nem lehet. *puszilt a nyakamba.*
- Hát ez az. *húztam a szám.*
- Ráértek vele! *mondta Seo.* - Nekünk ez nagyon kellett.
- Ez úgy hangozz mint egy kiéhezett mosómedve. *kuncogtam.*
- Hééé! *kuncogott Seo is.*
- De mi ez a sál? *mutattam.*
- Öhm. . azt hagyjuk. *vakarta a fejét.*
- Naa! *ugrottam oda hozzá és megnéztem a nyakát.* - Aztaaa. . *ámultam el.* - Taemin, éhes voltál vagy mi van? *kuncogtam.* - Ezek aztán szépek!
- Baang! Hülyének néznek! *kuncogott Seo.*
- Bocsi. *léptem el tőle.* - De ez marha sok. Van vagy 10 darab. .
- 8! *javított ki Taemin.*
- Bocs akkor 8. *kuncogtam.*
- Nem mindegy! Meg még 4 a mellén.
- Megetted Seot basszus. *nevettem fel.*
- De nekem is lettek szépek.
- Nem vagyok rájuk kíváncsi!
- Nem is mutattam volna meg! *kuncogott.*
- Majd faggatlak, hogy milyen szar volt Taemin. *kacsintottam Seo felé.*
- Persze! Mindent elmondok. *kacsinott vissza Seo.*
- Hééé! *hüledezett Taemin.*
- Nem baj haver! Mi meg megbeszéljük Seot! *mondta Jonghyun.*
- Na nem! *mondta Seo.*
- Jonghyun! *szóltam rá.*
- Most mi van? Nekünk nem lehet?
- Nem!
- Nem fogok veled lefeküdni ha engem is kibeszéltek!
- De rólad csak jót lehet mondani! *puszilta meg a nyakam.*
- Nyálas. *imitálta a köhögést Taemin és közben motyogott.* - Seo jobb!
- Jóóó! Ezt most fejezzétek be! Nem beszél ki senkit senki se jó? *állítottam le őket.* - Seo és Taemin szépen megtartja magának az élményeket! Majd mi is megtartjuk! *néztem Jonghyunra.*
- Jó. *bólogattak.*
- Na és most gyere Seo!
- Oké! *mosolygott. Kicsit szórakozott volt mert végig Taemint nézte. Jó volt így látni, de kicsit vicces is volt. Mint egy kislány.*
Mind a ketten elköszöntünk Jonghyuntól és Taemintől majd mentünk az osztályterembe mert lassan csengettek.
- Nekem mesélsz! *ültünk le.*
- Te gonosz. *kuncogott.*
- Miért szerinted ők nem fognak beszélni?
- Nem tudom.
- Szerintem tuti! Úgy, hogy majd megyünk a törzshelyünkre! *mosolyogtam.*
- Rendben! *mosolygott és elkezdődött az óra.*
Én a vége fele már kicsit untam, de nem volt rossz. Mikor aztán vége volt mentünk is a wc-be és faggatni kezdtem Seot.
- Na! Mesélj! *mosolyogtam.*
- Hát jó. *mosolygott és belekezdett.* - Nagyon jó volt és nagyon élveztem. Gyengéd volt velem és tényleg figyelt rám. Csak az elején döcögött az egész mert ugye meg volt beszélve és nem tudom olyan fura volt. De ezt megbeszéltem vele és aztán magától is folytattuk szóval mindegy. Folyamatosan kommunikáltunk szóval szerintem neki is kínos volt egy kicsit még ez.
- Ez természetes. *bólogattam.*
- De amúgy jó volt és élveztem! *mosolygott.* - De reggel nem volt olyan jó mert úgy ijedtem fel. Azt álmodtam, hogy nincs mellettem és mikor kimentem pakolta a cuccomat és elmondta, hogy lefizették a tanárokat csakhogy letudjanak fektetni minket meg ilyenek és haza akart küldeni de aztán felijedtem és bejött. Nem pakolt és megvigasztalt.
- Te jézus. *kerekedtek ki a szemeim az álma hallatán.* - Még jó, hogy csak álom. De ilyet még rémálomként se álmodj! Ilyen nem lesz! Taemin szeret téged látszik rajta! *öleltem át.*
- Tudom! És én sem értem csak féltem és szerintem kihatott az álmomra.
- Lehet és meg is értem, de ezt felejtsd el! *mosolyogtam rá.* - Az a lényeg, hogy most már közelebb jutottatok egymáshoz és, hogy jó is volt.
- Igen! *mosolyodott el.*
- De te nem mondtál semmit. *csináltam úgy mintha becipzároztam volna a szám.*
- Köszi! *mosolygott.*
- Ugyan. *mosolyogtam én is.* - Na menjünk mert még a végén szagot fognak. *kuncogtam.*
- Rendben! *kuncogott és kimentünk.*
Megkerestük őket és leültünk melléjük.
- Sziasztok! *mosolyogtunk.*
- Sziasztok! *mosolyogtak.*
- Na mizu? *kérdezte Taemin.*
- Semmi, tiszta unalmas volt az óra. *mondta Seo.*
- Mert én nem voltam ott igaz? *hajolt hozzá közelebb.*
- Igen! *bólogatott Seo és megcsókolták egymást.*
- Tudtam én. *vigyorgott elégedetten Taemin.*
Én közben elővettem a telefonom és beállítottam háttérnek Jonghyun hasát. Taemin és Seo lenyomott egy kis nyáladzást ami végül is cuki volt, de láttam Jonghyunon, hogy a végén már oda se nézett. Vicces volt.
- Na srácok! *állította le őket.*
- Héé! *mondta Taemin.*
- Elég lesz!
- De ha te csinálod!
- De nem csinálom!
- Nehogy megint veszekedjetek! *motyogtam miközben a telefonom nyomkodtam.*
- Mit csinálsz? *hajolt oda hozzám Seo.*
- Csak beállítottam a hátterem. *mosolyogtam és megmutattam neki.*
- Oh. . egy Dinó poci! *kuncogott.*
- Azt állítottad be? *kérdezte Jonghyun.*
- Igen! *mosolyogtam.*
- Édes. *mosolygott és felült az asztalra közvetlen mögém.*
- Te meg tedd ki a kezét. . khm. *kezdte Taemin.*
- Nee! Nincsenek szép kezeim! *tettem a hülyét.*
- De azok vannak! *fogta meg a kezeimet Jonghyun.*
- És ügyesek mi? *kuncogott Taemin.*
- De azok ám. *kuncogott Jonghyun. Nem nagyon érdekelt, tudom, hogy hülyék.*
- Maga a megváltás. *folytatta Taemin.*
- Aaz. *bólogatott Jonghyun.*
- Most nincs semmi. *motyogtam.*
- Tudooom. *mondta Jonghyun.*
- Na mi van? *kuncogott Taemin.*
- Női probléma. *mondtam.*
- Oh akkor ne nagyon menj Bang közelébe! *mondta Seo.*
- Mert?
- Mert én tudom milyen olyankor. Kicsi de olyan erő van benne . . nem szeretném ha bajod esne. *ölelte át Seo Taemint.*
- Féltesz egy lánytól? *nézett furán Taemin.*
- Igen mert tudom, hogy nem ütnél neki vissza viszont Bang erős. Még ha nem is látszik.
- Tényleg erős. *helyeselte Jonghyun.*
- Az, mondjátok, hogy profi boxoló vagyok. *kuncogtam.* - Tudod van mikor annak látszom, ha felbaszol idegileg. De ez Seora is igaz, szerinted miért vagyunk barátnők? Szóval vele is vigyázni kell!
- Hova csöppentünk? *néztek egymásra a srácok.*
- Hehe. *kuncogtunk.*
És még szépen elvoltunk egy darabig míg nem csengettek. Majd mentünk órára. Az óra unalmas volt és szinte majdnem elaludtam,
- Naa! Mi van? *kuncogott kicsit.*
- Semmi! *bújtam hozzá.*
- Bolond. *simogatott.*
- Csak örülök neked. *motyogtam majd csak pár hangot hallottam ami Seoé és Taeminé volt és bealudtam.*
Nagyon kimerült voltam, nem is tudom mi volt velem. Pedig semmi olyat nem tettem, de ilyenkor mindig ilyen vagyok. Mindenesetre jó volt Jonghyun ölébe aludni. Aztán egyszer csak felébredtem és Jonghyun szorított miközben lázasan írt a füzetébe.
- Hol vagyok? *kérdeztem egész halkan.*
- Shh! *puszilt meg.* - Jó helyen majd elmagyarázom!
- Oké! *borultam a vállára és akkor láttam meg Taemint mellette.*
Órán voltak. Mikor vége volt kimentünk és Seo is csatlakozott.
- Na mi volt? *kérdeztem.*
- Elaludtál és nem volt szívem felkelteni ezért bevittelek az én órámra és elkértelek a tiedről.
- Ilyet lehet?
- Nekem igen! *kacsintott.*
- Nyah hát persze. *húztam kicsit a szám.*
- Na mindegy! Jó volt aludni? *kérdezte.*
- Igen! *motyogtam.*
- Nem hogy beteg leszel? *kérdezte Seo.*
- Nem! Mindig ilyen vagyok ilyenkor tudod.
- Tuti?
- Igen! Pár nap és elmúlik ez az "álomkór". *mosolyogtam.* - Most semennyi alvás sem tenne nekem jót. Sosem tudnám kialudni magam.
- Értem én. *mosolygott.*
Majd nagyon jól megvoltunk egész nap csak beszélgettünk, persze Taeminék most happy-k voltak ezért kaptunk pár ilyen kis cuki csókolózós jelenetet, de nem is volt ez baj mert édesek voltak. Hazafelé megláttuk amint Bin és a kis kurvája az autót mossa. Ma nem voltak suliba, már messziről látszottak, mikor odaértünk hirtelen elkezdték egymást fröcskölni meg nevetgélni mintha milyen jó lenne és csókolgatták egymást.
- Sziasztok! *köszöntek nekünk.*
- Ja. *motyogta vissza Jonghyun.*
- Hát már meg sem álltok? *kérdezte Bin.*
- Mi dolgunk lenne itt, hogy meg kéne állnunk? *kérdezte Jonghyun és egy pillanatra megtorrpantunk.*
- Nem tudom. *most meg mit adja a szentet meg a havert?*
- Hát akkor szia! *mentünk volna tovább.*
- Várjatok már! Nem akartok beszállni? *kérdezte.*
- Persze, majd én dolgozok is neked! *akadt ki kicsit Jonghyun, én meg sem szólaltam.*
- Jaj ne fogd fel munka ként! Ez buli. Tudom, hogy szeretnéd így látni Banget. *mutatott a kurvájára aki csupa víz volt és nem volt rajta melltartó.*
- Tudod akkor hazamegyünk és ott póló nélkül látom ha akarom! Nekem ehhez nem kell hülye kocsit mosni!
- Mossátok inkább azt a szart! *rázta a fejét.*
- Pedig egész jó vagy. *jegyezte meg Bin kurvája. Elkapott az ideg.* - Pont jó kocsit mosni.
- Pont jó, hogy beverjem a képedet! *motyogtam még csak.*
- Jaj csak nemhogy féltékeny vagy? Mire? Ha igazán szeret ahogy állítjátok akkor nem csal meg. . ha meg igen akkor meg nem tudom miről beszélünk. *tette magát Jonghyunnak.*
- Nem csalom meg sosem! Főleg nem veled! Gusztustalan ribanc vagy! Menjünk inkább! *húzott el onnan.*
- Tényleg nem csalnál meg? *néztem rá.*
- Biztos! *karolta át a derekam.*
- Akkor jó. Bízok benned!
- Tudom! És nem is fogsz csalódni! *megpuszilt és megtorrpantam mert ott voltunk az előtt a bolt előtt ahol lefoglaltam a pulcsimat.*
- Bennem se te! *húztam be a boltba és elkértem az eladótól a pulcsimat. Oda is adta és kifizettem majd kimentünk.*
- Mi ez? *kérdezte mert szatyorba volt.*
- Majd meglátod! *mosolyogtam és hazamentünk.*
- Na mikor látom meg? *kérdezte.*
- Most! *ültettem le a kanapéra és bementem a szobába és felvettem a pulcsit. Majd kimentem hozzá.*
- Igen! *mosolyogtam és forogtam egyet.* - Tetszik?
- Még szép! Nagyon jól áll! *mosolygott.*
- Tényleg?
- Igen! *ölelt át.*
- Akkor jó. *mosolyogtam.*
- Édes vagy. *mosolygott és lefényképezett.* - Holnap ugye ebbe mész suliba?
- Gondoltam rá.
- Akkor jó! *vigyorgott.*
- Tényleg ennyire örülsz neki?
- Igen mert dinós! És ez ahj annyira édes vagy! Tudom, hogy nyálasan fog hangzani, de jobb barátnőm nem is lehetne! *ölelt át.*
- Édes vagy! *vigyorogtam és bújtam hozzá.* - Nekem se lehetnek jobb Dinóm. *haraptam meg az orrát.*
- Még szép, hogy nem! *mosolygott.* - Csak tudod mi ebben a pulcsiban a zavaró?
- Hm?
- Hogy eltakarja az alakodat.
- Jaaaj. . van mit takarnia.
- Baaang!
- Jól van na!
- Nagyon jó alakod van és psszt! *csókolt meg.*
- Hiszek neked!
- Higgy is! *mosolygott.*
- Aludjuuunk!
- Te ennyire álmos vagy?
- Mondtam!
- Hát aludj!
- De akkor várd meg míg elalszok jó?
- Rendben! *mosolygott és bementünk a szobába majd lefeküdtünk és nem is kellett sok én már be is aludtam.*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése