- Bang-Bang! *örült meg nekem Seo.*
- Szia! Oh.. sziasztok! *lepődtem meg Bom Soo-n.*
- Veled meg mi történt? *észre vette a szám.* - Ha Taemin volt én...
- Nem ő volt. *majd elmeséltem neki mindent. Az az nekik.*
- Azok a kis kurvák... csak menjek vissza suliba! *idegeskedett.* - Látod?! Mondtam, hogy ne menj!
- De Seo...
- Nincs de Seo! Miért nem hittél nekem? Na és, ha valami nagyobb bajod esik?
- Akkor így jártam és kész! *vontam meg a vállam.*
- Ne mondj ilyeneket! *rázta a fejét.* - Holnaptól járok suliba!
- Nem! *vágtuk rá mind a ketten.*
- Nem érdekel! Menni fogok és kész! *ült le mérgesen.* - Szétverem az összeset!
- Seo! *szóltam rá.*
- Mindegy! *legyintett.* - Inkább mesélj nekem arról a cuki srácról Binről! Tudni akarok mindent!
- Öhm. . hehe. *kuncogtam zavaromba.* - Ő nagyon kedves és mintha taszítaná Jonghyunt és Taemint meg a kurváit. Annyira jó volt. Egyik szünetbe se zaklattak. . már ezt kivéve. *kuncogtam és a számra mutattam.* - De akkor még nem volt velem. Szóval mindegy, órán. . nagyon hülye! De jó értelembe! Először azt hittem, hogy milyen kis mintadiák lesz mert mindent lejegyzett és erre mikor mellém ült akkor dobálta a többieket. Már csak te kellettél oda! *mosolyogtam, de fájt a szám.* - És focizni fog!
- Ohh.. mondtam, hogy fogd meg magadnak! *lökött kicsit meg.*
- Nem tudom. . helyes srác meg kedves, de nem tudom, hogy akarna-e valamit.
- Biztosan.
- Nem tudom. .
- Jaj hülye vagy!
- Tudom! *kuncogtam.* - De majd meglátjuk! Amúgy 21 éves, de szalasztott amiatt, hogy masszőr és mondjuk ezt nem értettem, de mindegy!
- Lehet a munka fontosabb volt neki.
- Ja mert ez valami családi vállalkozás.
- Értem.
- Na mindegy! Amúgy Bae Soo és te miért nem voltatok suliba? *néztem Bom Soora.*
- Én Seoval voltam Bae Soo meg elkapott valami vírust.
- Uh, akkor jobbulást neki!
- Átadom!
- Köszi!
- Nincs mit!
- És mit csináltatok?
- Állatkertbe voltunk és mindent megnéztünk. *mosolygott Seo.*
- Jaj de jól megy valakinek. *kuncogtam.*
- Tudod aki megteheti. *kuncogott Bom Soo.*
- Na ja. *kuncogtam.* - A faszom. *kaptam a számhoz mert húzódott.*
- Ne nagyon mosolyogj! *mondta Seo.*
- Na az nem fog menni. *kuncogtam.*
- Tudom, mert te folyton vigyorogsz! *lökte meg a fejem.*
- Tehetek róla? Éhes vagyok! *kuncogtam és felálltam.* - Kértek?
- Nem, mi most ettünk nem rég.
- Oh értem. *mosolyogtam majd csináltam magamnak valami gyorsat, addig ők beszélgettek. Ki fogom faggatni Seot ha elmegy Bom Soo.*
Mikor kész lett a kajám ettem és lassan elment Bom Soo is. Kivágtattam a tányérommal a nappaliba és sejtelmes mosollyal leültem Seo mellé.
- Na mi van? *kérdezte zavarba.*
- Semmi. . mi is volt ez? *ettem tovább.*
- Öhm. . még én sem tudom.
- Hm? De hát. . elvitt és kaja meg minden. . mi?
- Nem tudom. . megkérdeztem tőle, hogy miért vitt el, de olyan zavarba jött, hogy többet nem is vetettem fel neki.
- Oh. . bejössz neki! *mosolyogtam.*
- Jaj Bang!
- Mondom! *ettem.* - Akkor miért vitt volna el? *motyogtam és lenyeltem a falatot.* - És miért jött volna zavarba?
- Meg megpusziltam és elpirult!
- Kész! Tetszel neki! És neked is ő! Össze kéne jönnöd vele! Jó ezt pont én mondom, de akkor is! Naa!
- Nem tudom. . ezt még meg kell beszélnem vele. . meg ez még nem biztos!
- Jaj Seo. . ez olyan biztos minthogy itt ülök és eszem. *mosolyogtam.*
- Jóóó. Majd beszélek vele! De miért is én?
- Mert a mai fiúk fosósak!
- Jó étvágyat! *kuncogott.*
- Oh sebaj! *kuncogtam.*
- Nem tudom. . várok még. . hát ha rákérdez.
- Rendben! *mosolyogtam és befejeztem az evést.* - Elmegyek letusolni.
- Okés! *mosolygott majd elmentem.*
Levetkőztem és a zuhany alatt vettem észre, hogy az oldalamon van egy cuki kis folt. Nem szólok Seonak mert akkor megint dühös lesz. Nem fáj és nem is olyan nagy, majd elmúlik. Mikor végeztem a fürdéssel felöltöztem és leültem.
- Basszus! *pattantam fel.*
- Mi az?
- Az edzés! *kapkodtam és mikor felöltöztem elrohantam.*
Futottam ahogy csak tudtam és mikor oda értem gyorsan átöltöztem, de a többiek már futottak.*
- Elkéstél. *mondta Jonghyun.*
- Tudom és bocsánat! *hajoltam meg.*
- Plussz 2 kör! *küldött a pályára és én egy szó nélkül lefutottam a 10 kört.*
Mikor végeztem a gerincem nagyon fájt, de a gyógyszerem se volt nálam. Bin közben odajött hozzám. Felosztottuk a csapatot és én Binnel voltam Jonghyun ellen. Elkezdtünk játszani, de ordítani tudtam volna a gerincem miatt. Aztán végem volt. . Jonghyun teljes erejéből nekem rohant és én elestem. Azt hittem eltört a gerincem akkorát roppant.
- Normális vagy? *jött oda Bin és szúrósan nézett Jonghyunra.*
- Nem akartam! *mondta Jonghyun.*
- Láttuk, hogy direkt volt! *lökte meg.*
- Ne legyen nagy szád öcsi mert kiteszlek innen!
- Csak tessék! De Eunt akkor se bántsd!
- Mert? Mi van? Bele vagy zúgva mi? *kuncogott Jonghyun.* - Csak, hogy Eun az enyém!
- Mi? Utál téged!
- De volt köztünk egy.. sőt több csók is!
- És?
- Itt az a szabály, hogy ha valakit megcsókolsz akkor az a tied lesz! Szokj hozzá, hogy Eunhoz nem érhetsz!
- Azt majd én eldöntöm! Minden nap hozzáérek!
- Álmodba!
- Én vagyok a masszőre! *megfogtam Bin lábát, hogy ne mondjon többet.*
- Ilyen jól megy neked? *hajolt le hozzám.*
- Igen! *motyogtam és felálltam.*
- De jó neked!
- Eun inkább ülj le! *mondta Bin.*
- Nem! Végig csinálom! *mentem oda a labdához.*
- Ne!
- DE! *egyenesedtem ki és elkezdtem vezetni a labdát. Összeakartam esni, de nem tehettem. Ez a buzi nem fogja az életemet tönkre tenni! Mikor végig cseleztem a pályán belőttem.*
- Erős lány nem? *jegyezte meg Jonghyun.*
- Igen!
- Most csevegtek vagy játszunk?
- Játszunk! *mondta Jonghyun és innentől durvult minden. Ott löktük egymást ahol csak tudtuk. A gerincem már tropa volt, de akkorát löktem rajta amekkorát csak tudtam.*
Ez már rég nem foci volt hanem a kettőnk harca. Mikor befejeztük átöltöztem és hazamentem Bin hazakísért, mert aggódott miattam. . mikor felértem az ajtóba nem bírtam tovább, úgy estem be és zokogni kezdtem. A földön heverve semmit sem láttam a könnyeimtől. . kitépném legszívesebben a gerincem.
- Mi a baj? *jött oda hozzám Seo.* - Hahó! Jézus! *rángatott fel a kanapéra, de ez is fájt.* - BANG! Kérlek! Megijesztesz! *rázott meg.*
- Gyógyszer! *motyogtam, de nem bírtam már beszélni se.*
- Hozom! *szaladt a gyógyszeremért és én bevettem.* - Mi történt? *mikor hatott a gyógyszer és egy kicsit jobb volt elkezdtem beszélni.*
- Az a köcsög fellökött és akkorát roppant a gerincem, hogy azt hittem eltört. .
- Mi? Minek mentél? Kiherélem!
- De nem álltam ki.. visszaadtam neki és teljes erőmből fellöktem, ahogy csaj bírtam!
- Hülye vagy! Miért tetted? Miért nem tudsz a seggeden maradni? Eun . . egyszer megjárod!
- Jól van! Nyugi! Már jobb. *egy kicsit igen, de még mindig fáj.*
- Pihenned kell és holnap nem mész suliba! Én fogok menni és megtérdelem azt a köcsögöt!
- Nem! Azt nem engedem! *ilyenkor csengettek.*
- Várj majd én kinyitom! *szaladt az ajtóhoz és Bin állt ott a szokásos felszereléssel.*
- Miért jöttél? *kérdeztem tőle.*
- Szerinted ilyen esés után majd nem masszírozlak meg?
- Öhm. . hehe. *kuncogtam zavaromba.* - Ő nagyon kedves és mintha taszítaná Jonghyunt és Taemint meg a kurváit. Annyira jó volt. Egyik szünetbe se zaklattak. . már ezt kivéve. *kuncogtam és a számra mutattam.* - De akkor még nem volt velem. Szóval mindegy, órán. . nagyon hülye! De jó értelembe! Először azt hittem, hogy milyen kis mintadiák lesz mert mindent lejegyzett és erre mikor mellém ült akkor dobálta a többieket. Már csak te kellettél oda! *mosolyogtam, de fájt a szám.* - És focizni fog!
- Ohh.. mondtam, hogy fogd meg magadnak! *lökött kicsit meg.*
- Nem tudom. . helyes srác meg kedves, de nem tudom, hogy akarna-e valamit.
- Biztosan.
- Nem tudom. .
- Jaj hülye vagy!
- Tudom! *kuncogtam.* - De majd meglátjuk! Amúgy 21 éves, de szalasztott amiatt, hogy masszőr és mondjuk ezt nem értettem, de mindegy!
- Lehet a munka fontosabb volt neki.
- Ja mert ez valami családi vállalkozás.
- Értem.
- Na mindegy! Amúgy Bae Soo és te miért nem voltatok suliba? *néztem Bom Soora.*
- Én Seoval voltam Bae Soo meg elkapott valami vírust.
- Uh, akkor jobbulást neki!
- Átadom!
- Köszi!
- Nincs mit!
- És mit csináltatok?
- Állatkertbe voltunk és mindent megnéztünk. *mosolygott Seo.*
- Jaj de jól megy valakinek. *kuncogtam.*
- Tudod aki megteheti. *kuncogott Bom Soo.*
- Na ja. *kuncogtam.* - A faszom. *kaptam a számhoz mert húzódott.*
- Ne nagyon mosolyogj! *mondta Seo.*
- Na az nem fog menni. *kuncogtam.*
- Tudom, mert te folyton vigyorogsz! *lökte meg a fejem.*
- Tehetek róla? Éhes vagyok! *kuncogtam és felálltam.* - Kértek?
- Nem, mi most ettünk nem rég.
- Oh értem. *mosolyogtam majd csináltam magamnak valami gyorsat, addig ők beszélgettek. Ki fogom faggatni Seot ha elmegy Bom Soo.*
Mikor kész lett a kajám ettem és lassan elment Bom Soo is. Kivágtattam a tányérommal a nappaliba és sejtelmes mosollyal leültem Seo mellé.
- Na mi van? *kérdezte zavarba.*
- Semmi. . mi is volt ez? *ettem tovább.*
- Öhm. . még én sem tudom.
- Hm? De hát. . elvitt és kaja meg minden. . mi?
- Nem tudom. . megkérdeztem tőle, hogy miért vitt el, de olyan zavarba jött, hogy többet nem is vetettem fel neki.
- Oh. . bejössz neki! *mosolyogtam.*
- Jaj Bang!
- Mondom! *ettem.* - Akkor miért vitt volna el? *motyogtam és lenyeltem a falatot.* - És miért jött volna zavarba?
- Meg megpusziltam és elpirult!
- Kész! Tetszel neki! És neked is ő! Össze kéne jönnöd vele! Jó ezt pont én mondom, de akkor is! Naa!
- Nem tudom. . ezt még meg kell beszélnem vele. . meg ez még nem biztos!
- Jaj Seo. . ez olyan biztos minthogy itt ülök és eszem. *mosolyogtam.*
- Jóóó. Majd beszélek vele! De miért is én?
- Mert a mai fiúk fosósak!
- Jó étvágyat! *kuncogott.*
- Oh sebaj! *kuncogtam.*
- Nem tudom. . várok még. . hát ha rákérdez.
- Rendben! *mosolyogtam és befejeztem az evést.* - Elmegyek letusolni.
- Okés! *mosolygott majd elmentem.*
Levetkőztem és a zuhany alatt vettem észre, hogy az oldalamon van egy cuki kis folt. Nem szólok Seonak mert akkor megint dühös lesz. Nem fáj és nem is olyan nagy, majd elmúlik. Mikor végeztem a fürdéssel felöltöztem és leültem.
- Basszus! *pattantam fel.*
- Mi az?
- Az edzés! *kapkodtam és mikor felöltöztem elrohantam.*
Futottam ahogy csak tudtam és mikor oda értem gyorsan átöltöztem, de a többiek már futottak.*
- Elkéstél. *mondta Jonghyun.*
- Tudom és bocsánat! *hajoltam meg.*
- Plussz 2 kör! *küldött a pályára és én egy szó nélkül lefutottam a 10 kört.*
Mikor végeztem a gerincem nagyon fájt, de a gyógyszerem se volt nálam. Bin közben odajött hozzám. Felosztottuk a csapatot és én Binnel voltam Jonghyun ellen. Elkezdtünk játszani, de ordítani tudtam volna a gerincem miatt. Aztán végem volt. . Jonghyun teljes erejéből nekem rohant és én elestem. Azt hittem eltört a gerincem akkorát roppant.
- Normális vagy? *jött oda Bin és szúrósan nézett Jonghyunra.*
- Nem akartam! *mondta Jonghyun.*
- Láttuk, hogy direkt volt! *lökte meg.*
- Ne legyen nagy szád öcsi mert kiteszlek innen!
- Csak tessék! De Eunt akkor se bántsd!
- Mert? Mi van? Bele vagy zúgva mi? *kuncogott Jonghyun.* - Csak, hogy Eun az enyém!
- Mi? Utál téged!
- De volt köztünk egy.. sőt több csók is!
- És?
- Itt az a szabály, hogy ha valakit megcsókolsz akkor az a tied lesz! Szokj hozzá, hogy Eunhoz nem érhetsz!
- Azt majd én eldöntöm! Minden nap hozzáérek!
- Álmodba!
- Én vagyok a masszőre! *megfogtam Bin lábát, hogy ne mondjon többet.*
- Ilyen jól megy neked? *hajolt le hozzám.*
- Igen! *motyogtam és felálltam.*
- De jó neked!
- Eun inkább ülj le! *mondta Bin.*
- Nem! Végig csinálom! *mentem oda a labdához.*
- Ne!
- DE! *egyenesedtem ki és elkezdtem vezetni a labdát. Összeakartam esni, de nem tehettem. Ez a buzi nem fogja az életemet tönkre tenni! Mikor végig cseleztem a pályán belőttem.*
- Erős lány nem? *jegyezte meg Jonghyun.*
- Igen!
- Most csevegtek vagy játszunk?
- Játszunk! *mondta Jonghyun és innentől durvult minden. Ott löktük egymást ahol csak tudtuk. A gerincem már tropa volt, de akkorát löktem rajta amekkorát csak tudtam.*
Ez már rég nem foci volt hanem a kettőnk harca. Mikor befejeztük átöltöztem és hazamentem Bin hazakísért, mert aggódott miattam. . mikor felértem az ajtóba nem bírtam tovább, úgy estem be és zokogni kezdtem. A földön heverve semmit sem láttam a könnyeimtől. . kitépném legszívesebben a gerincem.
- Mi a baj? *jött oda hozzám Seo.* - Hahó! Jézus! *rángatott fel a kanapéra, de ez is fájt.* - BANG! Kérlek! Megijesztesz! *rázott meg.*
- Gyógyszer! *motyogtam, de nem bírtam már beszélni se.*
- Hozom! *szaladt a gyógyszeremért és én bevettem.* - Mi történt? *mikor hatott a gyógyszer és egy kicsit jobb volt elkezdtem beszélni.*
- Az a köcsög fellökött és akkorát roppant a gerincem, hogy azt hittem eltört. .
- Mi? Minek mentél? Kiherélem!
- De nem álltam ki.. visszaadtam neki és teljes erőmből fellöktem, ahogy csaj bírtam!
- Hülye vagy! Miért tetted? Miért nem tudsz a seggeden maradni? Eun . . egyszer megjárod!
- Jól van! Nyugi! Már jobb. *egy kicsit igen, de még mindig fáj.*
- Pihenned kell és holnap nem mész suliba! Én fogok menni és megtérdelem azt a köcsögöt!
- Nem! Azt nem engedem! *ilyenkor csengettek.*
- Várj majd én kinyitom! *szaladt az ajtóhoz és Bin állt ott a szokásos felszereléssel.*
- Miért jöttél? *kérdeztem tőle.*
- Jaj. .
- Na feküdj! *nyitotta ki az asztalt és én levettem a pólóm.*
- Eun. . mi ez a folt? *kérdezte rögtön Seo.*
- Ez? Nem tudom, majd elmúlik! *legyintettem és ráfeküdtem az asztalra majd a melltartót is levettem.*
- Bin szólj már rá! Ha szólíthatlak így!
- Persze! *mosolygott.*
- Én Seo vagyok!
- Örülök! Eun. . ezt meg kell mutatnod egy dokinak! *kezdett el masszírozni. Annyira fájt, de közben jól esett.*
- Na feküdj! *nyitotta ki az asztalt és én levettem a pólóm.*
- Eun. . mi ez a folt? *kérdezte rögtön Seo.*
- Ez? Nem tudom, majd elmúlik! *legyintettem és ráfeküdtem az asztalra majd a melltartót is levettem.*
- Bin szólj már rá! Ha szólíthatlak így!
- Persze! *mosolygott.*
- Én Seo vagyok!
- Örülök! Eun. . ezt meg kell mutatnod egy dokinak! *kezdett el masszírozni. Annyira fájt, de közben jól esett.*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése