- Szerintem is jó lesz! *mosolyogtam.*
- Nekem mindegy csak együnk! *mondta Taemin.*
- Jó! Akkor rendelek! *mondta Dinó és rendelt mindenkinek belőle.*
Mikor kihozták elkezdtünk enni. Egy darabig csend volt majd Jonghyun megtörte.
- Titeket amúgy mi érdekel? *nézett Bang-Bang-re, majd rám..*
- Engem a kosár. . és a horror filmek, na meg a videó játékok. Na meg nagyon szeretem a cicákat is. *vigyorogtam.*
- Én.. én is imádom a horrort meg a videó játékot! *vigyorgott Taemin. Igaznak tűnt, bár ne lett volna! Minek kell neki is ezeket szeretni? Azt hiszem átállok a brazil szappanoperákra... Na, jó! Nem!*
- Tényleg?
- Igen!
- Ez jó! *mosolyogtam.*
- És téged? *pillantott Jonghyun. *
- Engem érdekelnek az állatok és a filmek meg a zene is.
- Ennyi? *kérdezte.*
- Hát igazából van még valami.
- Pornó színésznő vagy! *vágta rá Taemin. Ez egy idióta! Hogy mondhat ilyet?! Gyökér!* - Azért ilyen ismerős az arcod! *kuncogott.*
- Nem! *mondtam és látszódott, hogy egy kicsit elment a kedve.* - Mindegy is! *dőlt rá és abbahagyta az evést.*
- Taemin! Ezt most muszáj volt? *szólt rá Jonghyun.*
- Tényleg bunkó volt! *mondtam. Legszívesebben, leszidtam volna mindennek, de nem tehetem.*
- Csak vicceltem! Minden olyan komoly volt!
- És? Rád fér egy kis komolyság! *mondtam. Bár kétlem, hogy ő tud az is lenni.*
- Na mond el! *ment közelebb Jonghyun és megfogta a kezét..*
- Nem érdekes! Taemin már elmondta! Úgy is ezt akarjátok hallani! *vonta meg a vállát.*
- Nem! Akkor súgd meg nekem! *hajolt hozz közel.*
- Szeretem a dinókat! *suttogta neki, de mi is hallottuk. Én pedig alapból tudtam.*
- Waoh! *mondta Taemin.*
- De nem az ilyeneket. *lökte el Dinó fejét.* - Hanem amik már nem élnek. Apu ezzel foglalkozik. *kezdett el mesélni. Elég érdekes volt.*
- Tényleg?
- Akkor téged is az apukája fog kiásni és megvizsgálni! *kuncogott Taemin. Hülyee... ilyen baromságokkal viccelni!*
- Szeretném is ha még akkor élne. *jegyezte meg Bang-Bang.*
- Jaj de édes vagy! *mosolygott Jonghyun.*
- Köszönöm!
- És téged mi érdekel Jonghyun? *kérdeztemo.*
- Eun! Öhm. . nem tudom. Ami épp megragad. *vonta meg a vállát. Eun a jó édes... meg ne tudjam!*
- Eun? *kérdeztem úgy, mintha nem tudnék semmiről.*
- Elbambultam. *vakarta a fejét.*
- Értem.
- De ugye tudod, hogy nem vagyok a tied! *jegyezte meg Bang-Bang.*
- Tudom, de ha egyszer megcsókoltál. . vagyis kétszer.
- Akkor?
- Akkor harmadszor is megfogsz! Csak tudom. . szemét voltam! Azt szeretném ha önszántadból csókolnál meg!
- Értem. . hát talán egyszer!
- Hát persze, tudok várni!
- Akkor jó! *mosolygott Bang-Bang..*
Tovább ettünk és Taemin még rendelt magának. Mi már nem voltunk éhesek, de meglepetésemre a pincér odajött és átadott egy muffint Bang-Bang-nek.*
- Ez meg mi? *vette el és megnézte. Én is furcsálltam.*
- Sok szeretettel! *motyogta vigyorogva Jonghyun, de nem nézett fel.*
- Nekem?
- Igen!
- Köszönöm! *mosolygott és megpuszilta.*
- Nincs mit! *mosolygott.*
- Ez édes. *és elkezdte enni.*
- Ugyan!
- Nem kértek inni? *kérdezte Taemin.*
- De én narancslevet! *vágtam rá Bang-Bang.*
- Nem olyanra gondoltam. *kuncogott. Igyon inkább egy bögre teát és menjen haza, nyomorék.*
- Ja. . nem tudom. Seo? *nézett rám. Mit kellene mondanom? Akár még a dolgok is eldurvulhatnak., Ez a gyökér pedig nem fog békén hagyni, míg nem iszok.*
- Hát talán egy pohárral! *mondtam.*
- Akkor én is egy pohárral kérek! *vágta rá.*
- Oké! *odahívta Taemin a pincért és rendelt.* - Valami jó whisky-t hozzon! Négy pohárral! *mondta.*
- Rendben! Még valamit?
- Én rendelhetek egy narancslevet azért? *kérdezte Bang-Bang.*
- Persze! *mosolygott Taemin.* - Akkor még egy narancslevet!
- Kettőt! *mondtam.*
- Oké, akkor kettő narancslé és 4 whisky. *mondta a pincér.*
- Igen! *bólintott Taemin.*
Elment a pincér és Bang-Bang végig bámulta. Mi tagadás, tényleg jól nézett ki.
- Na amíg kihozza addig beszélgessünk. *mondta Jonghyun és direkt úgy hajolt, hogy Bang-Bang ne lásson semmit.*
- Miről? *figyelt rá.*
- Pl, hogy miért nézed a pincért?
- Nem szabad?
- Hát nem nagyon illik!
- Ő nem látja, hogy nézem!
- De mi igen!
- Nyugi már! Mi a bajod? Te is megnézel egy szép lányt nem?
- De, most is azt nézek. *oh ez a bájgúnár. Húzzon már haza ő is!*
- Köszönöm. *pirult el Bang-Bang és eltakarta az arcát. Aranyos volt.*
- Ne takard magad! *vette el a kezeit az arca elől.*
- Miért ne?
- Mert édes vagy! *és visszajött a pincér.*
- Két narancslé. *tette le elénk.* - És 4 whisky. *tett le egyet mindenki elé.*
- Köszönjük! *mondta unottan Jonghyun. A pincér pedig elment.*
- Akkor koccintsunk! *mondta Taemin.*
- Mire? *kérdeztem.*
- Arra, hogy van egy ilyen szép barátnőm! Még ha nem is vagy igazi barátnőm! De az iskola azt hiszi majd! *vigyorgott. Barátnő? Már holnap szakítok vele! Szakítok? Nem is járunk... megszegem azt a szabályt vagy mit tudom én.*
- Na meg arra, hogy van egy szépséges barátnőd! *mondta Jonghyun. Ő is nyalizik, hát ez kész.*
- Köszönjük! *pirultunk el kicsit és koccintottunk.*
A srácok egyből lehúzták.
- Áhhh! *öltögették a nyelvüket.*
- Na mi az? *kuncogtam.*
- Ez erős! *motyogta Taemin.*
- De kurva jó! *jegyezte meg Jonghyun.*
- Igen! Rendeljünk még! *hova a francba akar még inni?*
De még is. . talán egy óra után már annyit ittak, hogy azt sem tudták, hogy nők-e vagy férfiak!
- Gondoltam. *sóhajtott Bang-Bang.*
- Mit csináljunk ezekkel? *néztem rájuk.*
- Menjünk el! *mondta Taemin.*
- De hova?
- Hozzátok! *mondta Jonghyun.*
- Teljesen K.O. *kuncogott Bang-Bang.* - És ott mit akarsz csinálni? *hajolt közel Jonghyun füléhez és suttogni kezdett neki.*
- Azt majd meglátod! *vigyorgott.*
- Igen? *a nyakát kezdte simogatni.*
- Igen! *majd az a szemét megakarta csókolni. Na, mi az? Áll a farka?*
- Neeem! Még nincs itt az ideje! *állította le.*
- Bang-Bang! *húztam el onnan.* - Mit csinálsz?
- Csak játszom! Úgy is bekómál mielőtt sor kerülne rá!
- És ha nem? És megerőszakol? Egyedül nem érek ellene semmit sem! Taemin meg hulla! Csak biztatná!
- Nem fog megerőszakolni! Ott az éjjeli szekrényembe a paprika spray. Majd azzal elintézem és elmenekülök!
- Hát nem tudom. .
- Játssz te is! Had tanulják meg! Köcsögök! Minek itták le magukat?
- Talán én is elkezdem! *mosolyogtam sejtelmesen. Ez nem is olyan rossz ötlet.* - Nem tudom. . terv volt?!
- Nem tudom, de szerencsétlenek! Akkor már minket itattak volna le! *kuncogott. Igaza van.*
- De úgy se sikerült volna nekik!
- Igaz! Na menjünk! Vigyük haza őket! Már mint hozzánk!
- Okés! De nehezek!
- Majd megoldjuk! *ölelt át és visszamentünk hozzájuk.*
- Csakhogy itt vagytok! *motyogta Taemin.*
- Most szépen eljöttök hozzánk! *emeltük fel a felsőtestüket és fizettünk majd elindultunk velük. Még nekünk kellett fizetni, azért ez már... Gyökerek!*
Szerencsére nincs messze a lakásunk, de Taemin akkor is rohadt nehéz. Ez a srác min él? De most komolyan... Mikor felértünk ledobtuk őket a kanapéra és lihegtünk.
- Baszott nehéz vagy Taemin! *sóhajtottam fel.*
- Ez mind izom! *mutatta Taemin a karját. Na, persze.*
- Mutasd csak! *ültem az ölembe és megnéztem... és tényleg.* - Hmm. . igazad van! *majd a hatás kedvéért megcsókoltam.*
- Mééééég! *kiabálta, mint egy kisgyerek.*
- Nem kapsz többet! *húzta a száját Jonghyun. Na, mi az? Féltékeny? De egy kicsit megborult, így leültek ők is. Ha nekem valamelyik behány a lakásba, szétverem a fejét.*
- Most meg mit izélsz? *kuncogott Bang-Bang.*
- Semmit... csak idegesít, hogy Taemin ennyire félkegyelmű. *ezen elnevettem magam. Milyen szó az, hogy félkegyelmű?*
- Nem vagyok félkegyelmű! *pattant fel Taemin. Nem is figyelve rám, majdnem leestem a kanapéról. Egyenesen Jonghyun elé állt. Mivel magasabb Jonghyunnak egy kicsit fel kellett néznie.*
- De igenis az vagy! Nem tudom, hogy mit adod itt a vagány csávót! *förmedt fel rá. Ezeknek meg mi bajuk? Mi ez a hirtelen kedvváltozás? Elhiszem, hogy sokat ittak, de azért nem kellene így beszélniük egymással.*
- Már ne haragudj, de nem az én bajom, hogy állandóan baszogattad Bang-Bang-t! Akkor most nem lenne ez! Te voltál ilyen szerencsétlen, hogy ilyeneket csinálj! Arról meg csak végképp te, tehetsz, hogy egy idióta, önző barom vagy!
- Vond vissza te buzi, mert szétverlek! Te vagy olyan önkényes, hogy állandóan Seo seggét nyalja!
- Mert az jobb, ha szétszívatom a fejét és megalázom az egész suli előtt?! Heh? *oké, ez már sok. Álljanak le! Bang-Bang-el csak pislogva figyeltük őket.*
- Fogd be! Neked ehhez semmi közöd!
- Nincs, mi? Mégis mindig hozzám jöttél oda, ha akartál bármit is tőle!
- Taemin, állj le! *húztam vissza.*
- Hagyjál! *lökte el a kezem.*
- Fogd meg magad és döngesd szét az agyadat! *lökte meg féltékenységből Jonghyun, Taemint.*
- Engem, te ne lökdös! *lökte vissza.*
- Akkor lökdöslek, amikor csak akarlak te seggfej!
- Baszódj meg! Bang-Bang úgy se lesz veled. *nevetett. Erre Jonghyun bevágott neki egyet, de rendesen. Majd Taemin is folytatta, verekedni kezdtek.*
- Ezek hülyék. *kuncogtam. Szerencsére nem hallották.*
- Teljesen idióták. Nézd meg, hogy küszködnek értünk. *nevetett Bang-Bang is.* - Szerencsétlenek.
- Tennünk kéne az ártatlant, nem? *vigyorogtam.*
- Nem ártana. *vigyorgott Bang-Bang is. Majd jó kislányok módjára szétválasztottuk őket.*
- Állj le! *szóltam rá erre az idiótára.*
- Akkor meg ne pofázzon! *kiáltott Taemin.*
- Te pofázol, bazdmeg! *folytatta Jonghyun.*
- Fejezd be! *fogta le Dinót, Bang-Bang.*
- Én pofázok?! Te kezdtél el féltékenykedni, mint egy nagyra nőtt gyerek!
- Féltékenykedett a halál! Rád sose tudnék féltékeny lenni! Mindenki tudja, hogy a csajok a suliban engem jobban szeretnek! *ekkor Bang-Bang furcsán nézett rá. Nem tudom, hogy mi játszódott le a fejében.*
- A francokat! Nekik olyan pasi kell, mint én! *mutatott magára Taemin.*
- Persze. Hol álmodtad ezt?! Én kellek nekik!
- Jó, akkor szólj, hogy ne felejtsek el szólni, az érdekedben a karbantartós nőnek! Neki biztosan tetszenél! *flegmázott Taemin.*
- Te kis... *ugrott neki Jonghyun, majd újra verekedni kezdtek*
- Hozzak egy kis popcornt? *nevetett Bang-Bang.*
- Várj még! Szerintem folytatódni fog! Nehogy lemaradj valamiről! *nevettem én is. Majd a kifulladástól összeestek. Ennyi volt?*
- Na, gyere! *állította fel Jonghyunt, Bang-Bang.* - Megnézzük lett-e valami bajod!
*felálltak és a fürdőszobához mentek.*
- Te teljesen hülye vagy? *kuncogtam rajta és leguggoltam elé.*
- Miért? Ő kezdte!
- Kezdte, kezdte... és neked folytatnod kell?
- Most hagyjam magam?
- Nem ilyet nem mondtam, de okos enged szamár szenved.
- Ilyen a fiúknál nincsen. *húzta a száját. Én pedig a szobámhoz mentem.* - Hova mész?
- Bűnhődj! *vontam meg a vállam.*
- Engem, nem nézel meg? *ugrott oda, szinte azonnal mellém.*
- Nem...
- Miért?
- Mert úgy viselkedsz, mintha valami rossz Boy Band-ből léptél volna ki!
- Ez nem igaz!
- Verekedtél a legjobb barátoddal, Taemin!
- És még folytatni is fogom, ha újra beszól!
- Menj be a szobámba! *sóhajtottam fel. Beléptem a fürdőbe, gyógyszeres dobozért akartam menni. De Jonghyun-on már csak a nadrágja volt, így ki is fordultam. Eszembe jutott, hogy a konyhába van, ha netán valamelyikőnk elvágná a kezét vagy valami, így elvettem azt. Majd beléptem a szobába. Az ágyamon fetrengett.* - Persze, érezd csak otthon magad!
- Miért? Nem érezhetem jól magam a barátnőmmel? *fogta meg a derekam és a combjára ültetett.*
- Nem vagyok a barátnőd! *ez az idióta! Menjen inkább haza!*
- De az vagy! *majd ráborított az ágyra.* - Fogd fel végre!
- Nem! *hajolt közelebb, de ellöktem.* - Szállj le rólam te barom!
*pattantam fel és hozzávágtam a gyógyszeres dobozt.*
- Áú. *kapott oda.*
- Ha eddig nem volt bajod, akkor most lesz! *tettem karba a kezeimet, kiakartam menni, de lefogott.*
- Ne haragudj! *kért bocsánatot.* - Tudod, én nem vagyok olyan, mint Jonghyun...
- Ő a legjobb barátod! Miért beszélsz így róla?
- Mert most egy seggfej!
- Mindegy... hagyjuk. Ne beszéljünk róla! *húztam közelebb és megnéztem, hogy lett-e valami baja.* - Nincs semmi bajod!
- Egészen biztos?
- Biztos! *sóhajtottam.*
- Na és itt? *mutatott az ajkaira és megcsókolt.*
- Itt sincs semmi. *kuncogtam.*
- Tényleg? Nem láttad rosszul?
- Nem! Vaknak nézel? *nevettem.*
- Várj! *puszilta meg a számat.* - Na, most már sokkal jobb!
- Hülye. *pöcköltem meg a fejét.*
- Itt aludhatok? *kérdezte váratlanul, elkezdtem köhögni. Mit akar? A francokat fog itt aludni!*
- Hogy mi? *hüledeztem.*
- Kérlek! *szorította meg a kezeimet.*
- Mondjuk amilyen rossz állapotban vagy, mindjárt összeesel. *fogtam rá arra, hogy be van rúgva.* - Maradhatsz! De csak ésszel, ha bármi van! Kiraklak!
- Köszönöm! *ölelt meg amennyire csak tudott. Majd elküldtem tusolni. Bang-Bang-el még csak beszélni se tudtam. Be volt zárva az ajtaja. Most nem tudom, hogy azért, mert itt van még Jonghyun és nem akarja, hogy találkozzon Taemin-nel, de valami más is lehet az oka. Még csak meg se tudtam ezt vele beszélni. Majd miután ez a gyökér is zuhanyzott én is elmentem. Ahogy készen lettem, visszamentem én is a szobába. Persze, hogy rajta csak egy boxer volt. Azonban ez a zuhany nem tett neki semmit, olyan részeg volt, mint előtte.*
- Azon az oldalt én szoktam aludni! *szóltam rá.*
- Bocsi! *állt fel és odalépett elém. Elvigyorodott.* - Így szoktál aludni?
- Igen. Miért nem tetszik? *persze, hogy tetszik neki. Csoda, hogy nem áll fel a farka. Csak egy felső és egy bugyi volt rajtam.*
- De nagyon is tetszik!
- Nehogy azt hidd, hogy miattad van... mindig így szoktam aludni!
- Jó, rendben... rendben. *kuncogott.* - Haragszol rám?
- Persze, hogy haragszok! *ekkor hallottam, hogy valaki kijön Bang-Bang szobájából, így gyors kinéztem. Csak annyit láttam, hogy Jonghyun visszahúzza az ajtóból Bang-Bang-t és mintha... mintha megcsókolta volna, mert a hajába túrt. De nem vagyok benne biztos.*
- Van valami érdekes? *kérdezte Taemin, de gyors becsuktam az ajtót és rázártam.*
- Nem nincs semmi!
- Jonghyun itt van még?
- Dehogy! Hazament! *vigyorogtam hazudva. Nem akarom, hogy újabb balhé legyen, de örülnék, ha összevernék egymást.*
- Komolyan?
- Persze!
- Akkor most kitudlak engesztelni?
- Mivel? *pillantottam rá furcsán. Egy kicsit féltem.*
- Sztriptíz? *nevetett.*
- Tessék?! *akadtam ki.*
- Nyugi! Én fogom csinálni... *ültetett le az ágyra, majd halkan bekapcsolt egy kis zenét.*
- Ez most komoly? *nevettem.*
- Igen, nagyon is. *nevetett. Majd táncolt a zenére. Mit ne mondjak elég jól csinálta. Lehet valami strici vagy én nem tudom. Miközben táncolt, úgy csókolt meg. Hirtelen azt se tudtam, hogy nevessek vagy hányjak. De eszembe jutott, hogy felvehetném kamerára. Nem biztos, hogy felhasználom a bosszúhoz, mert annak még nincs itt az ideje. De legalább Bang-Bang-el jót röhögnénk rajta. Így is tiszta részeg, szóval fel se fog neki tűnni. A sztriptíz végeztével pedig teljesen bekómált, nagyon betett neki. Elaludt, így én is aludni kezdtem. Reggel pedig arra keltem, hogy fullos ruhában, elkészített hajjal engem bámul. Nagyon megijedtem.*
- Jó reggelt! *köszönt mosolyogva. Tényleg nagyon közel volt a fejemhez, csak támaszkodott, mint valami idióta.* - Te meg mi? Hogy? *néztem rá érthetetlenül.*
- Hajnalban felkeltem és elmentem gyors haza átöltözni, így tudunk együtt suliba menni. *mosolygott.*
Már csak ez hiányzott. Baromarcú! Minek? Végre azt hittem, hogy megszabadulok tőle. De ezek szerint Bang-Bang-k még alszanak, mert tuti nem vigyorogna így, ha meglátta volna Dinót.
- Hülye vagy. *kuncogtam.*
- Reggelizünk? *kérdezte. Ezt a pofátlan eget! Itt aludt, de azért még lássam el kajával is!*
- Persze! De, mi lenne, ha elmennénk valahova reggelizni? *nem akarom, hogy találkozzon Dinóval.*
- Remek ötlet! *mosolygott, majd rendbe szedtem magam. Elindultunk úgy, hogy Jonghyun-k ne vegyenek minket észre. Azonban Ban-Bang-nek írtam egy sms-t, hogy hol vagyok.*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése