- Attól nem is kell félni. . amúgy sem csókoltam volna meg.
- De fúúj. . *rázta ki a hideg.* - Most megkapták a kis rohadékok! Oh nézd! Már 93-an megnézték. *frissítette az oldalt.*
- Ez az! *pacsiztunk.*
- Édes az bosszú nem? *kuncogott.* - Ha már édes. . megéheztem valami édességre! Vagyis gyümölcsre.
- Van banán itthon! *néztem komolyan, majd nevetni kezdtünk.*
- Oké! Kell? *kuncogott.*
- Kell! *kuncogtam, Bang-Bang hozott be.* - Oh köszi. *mosolygott és enni kezdtünk.*
- 120! *kiáltotta teli szájjal.*
- Nézd! Kaptunk egy kommentet is! *böktem rá.*
~ Komment.~
"Köszönöm, hogy ezt megtettétek! Tudtam, hogy ez a kettő csak egy nyálas alak akiknek egymásra áll a farka! Én nem szeretnék ilyen meglepit kapni, de nekik tökéletes volt! xD ;) ♥"
- Ez tuti srác!
- És az a szívecske nekünk ment! *mosolygott Bang-Bang.* - Egy titkos hódoló. *hajtottam hátra a fejem és a szívemre tettem a kezem.*
- Az. *kuncogott.*
- Nekem nem kell! Odaadom neked! Nekem Dinó kell! Meg a kukoricás szája! *nevetett.*
- Hülye vagy? Taemin az igazi a szőr csomóval. *nevettünk mind a ketten.*
- Igazad van. . de kíváncsi vagyok..
- Mire?
- Hogy mit fognak csinálni!
- Semmit! Ha bántanak akkor mennek a börtönbe!
- Igaz! Na mindegy is!
- Játszunk és később megnézzük. *húztam ki a nappaliba és elkezdtünk játszani.*
- Oh-oh! Nézd csak! *lőtte be a labdát a kapuba.*
- Ez nem ér! Kizökkentem!
- Zökkenj vissza! *lökött meg.*
- Gonosz! Na most figyelj! *végig vezettem a labdát a pályán.*
- Nem hagyom! *cselezett ki.*
- Dee! *vettem el a labdát és belőttem.*
- Ügyes! De visszakapod! *kuncogott.*
Sokáig játszottunk és kimerültünk. Ezért elmentünk fürdeni, persze külön-külön és eltettük magunkat holnapra. Reggel arra keltem, hogy valaki puszilgatja a nyakamat.
- Jaj, hagyjál már! *fordultam át a másik oldalra. De az a személy csak folytatta, így kinyitottam a szemem.* - Taemin!
- Jó reggelt. *köszönt, majd leült.* - Hoztam neked valamit!- Mit? *álltam fel és közelebb mentem hozzá, egy macit vett elő.*
- Milyen édes. *mosolyogtam.*
- Pont olyan édes, mint te. *állt fel a macival együtt, majd azzal a lendülettel a macit a képembe vágta, de úgy, hogy ráestem az ágyra.*
- Neked meg mi bajod van? *kaptam a fejemhez és próbáltam felülni, de letepert.*
- Nekem mi bajom van? Normális vagy? *pofozott meg.*
- Jaj, csak nem láttad a videót? *kuncogtam.* - A rajongóid biztos nagyon értékelni fogják, ha meglátják, hogy 6 kg szőrt húzol ki a szádból. *nevettem fel.*
- Elhallgass te kurva! *vert gyomorszájba, majdnem feljött a reggelim.* - Most pedig szépen azt csinálod, amit mondok!
- Hol élsz?! *förmedtem rá.* - Egy utolsó senkiházi paraszt vagy Jonghyunnal együtt! Undorodok tőled!
- Kifejtenéd, hogy én mit ártottam neked?!
- Tudunk a kis titkaitokról és tervetekről. Mindent, mindent hallottunk és mindig ott voltunk! Ennyire madárnak nézel?! Csak megakarsz fektetni, te nyomorék!
- Mi van? *lepődött meg.* - Igenis, megfektetlek!
*Kezdett el tolni az ágynak és leakarta venni a ruhám, de nem engedtem neki.*
- Hogy lehetsz ilyen szemét?!
- Mert egy büdös kurva vagy! Egy elkényeztetett liba! *hagytam, hogy játsszon egy kicsit a testemmel, míg nem figyelt oda a telefonomért kaptam. Szerencsére ott van automatikus sms, amiben ennyi szerepel: "S.O.S.". Azt pedig elküldtem Bom Soonak. Mikor megelégeltem, hozzávágtam a fejéhez a kislámpámat. Fájdalmában odakapott fejéhez, majd felállt. Kapva az alkalmon kiakartam futni, de nem engedett. Nekitolt az ajtónak és beleállt a bordám közé a kilincs. Annyira fájt, hogy felkiáltottam.*
- Fejezd be! Ez fáj!
- Majd most megtanulod a leckét, te ótvaros kurva! *kezdett el rángatni és újra és újra nekilökött az ajtónak, majd a szekrénynek.*
- Pedig olyan édesen követted minden kis lépésemet. *kuncogtam.*
- Pofa be! *pofozott meg, felszakadt a szám.* - Ha felidegesítesz még Eun-t is megdugom!
- Ha csak egy ujjal is hozzá érsz, esküszöm, hogy kitépem a beledet!
- Jaj, ne hősködj már... az ágyadban fogunk kikötni! *lökött rá és szabályszerűen ütött.* - Megtanultad végre, hogy ne kezdj ki velem?! Hm?
- Fordulj fel. *köptem le, de letörölte.*
- Pedig olyan helyes kis nő vagy. *szorította meg az arcom és megcsókolt. Életemben nem éreztem ilyen rosszul magam.*
- Te meg egy köcsög, seggfej, egy alávaló patkány, akit arra se kellene méltatni, hogy kimondják a nevét!
- Befejezted?
- Nem! Egy szar, szemét szaralak vagy!
- Ez a szar, szemét szaralak pedig elvisz a csúcsra.
- Kösz nem! A szőrcsomós szádból nem kérek!
- Az is miattad volt! *lökött le az ágyról és bevertem a fejem. Nagy nehezen felálltam.*
- Minden miattam volt, mi?! Te nem csináltál az égvilágon semmit! *ordibáltam.* - Egy szent vagy! Bárcsak soha nem ismertelek volna meg! Undorodom tőled... Utállak Lee Taemin!
*majd egy határozott mozdulattal tökön rúgtam. Fájdalmában összeesett és otthagytam. Gyorsan kirohantam. Mikor kiléptem Bang-Bang éppen Jonghyun-t lökdöste. Ugyanúgy viselkedett, mint Taemin.*
- Jól vagy? *nézett rám. Ő is olyan rossz állapotban volt, mint én. Ezek a köcsögök.*
- Igen! *bólogattam.* - Tökön rúgtam! Te?
- Megvagyok! *mosolygott.*
- Jaj de édesek vagytok! *kuncogott Jonghyun.* - Na most már elég! *ragadta meg Jonghyun és megcsókolta. * - Az enyém leszel ha tetszik- ha nem!
- Szeretnéd! *lökte volna el, de nem tudta. Közben Taemin is megjelent és teljesen nekem támadt. Nem is nagyon tudtam Bang-Bang-re figyelni. Voltaképp nem is értettem, hogy miről beszélnek. Ezt a buzit próbáltam leállítani.*
- Na, nézzük meg végre, hogy nyögsz alattam! *kuncogott. Közben oldalra pillantottam Jonghyunra és Bang-Bang-re. Az a szemét a földön kínozta!*
- Csak szeretnéd! *húztam a szám.*
- Én szeretném és tudom, hogy te is kívánsz.
- Te beteg vagy! *ekkor megcsókolt és ledobott a kanapéra. Tovább csókolt, de a felszakadt ajkam nagyon fájt. Így ráharaptam az ő ajkaira.*
- Hülye kurva! *kapott a szájához és megpofozott. Lerántotta rólam a felsőt és a melleimet kezdte kényeztetni, de annyira be volt indulva, hogy rögtön megakart dugni, így szárazon.*
- Ne csináld! *szóltam rá, mikor készült elővenni. De ekkor hirtelen betörték a lakásunk ajtaját. Így mind a ketten felpattantak. Bom Soo és Bae Soo volt az. Bang-Bang-el pedig gyors egymás mellé ültünk és takartuk magunkat.*
- Ti mi a francot kerestek itt?! *kiabált Jonghyun.* - Ha nem látnátok dolgunk van!
- Takarodj haza Bom Soo, te is te biszexuális köcsög! *pofázott nekik Taemin.*
- Akik ma hazatakarodnak, azok ti lesztek! *förmedt fel Bae Soo.*
- Na és mi lesz, ha nem? *nevetett Jonghyun.*
- Ez! *kapott elő egy machete-t a kabátja alól Bae Soo.*
- Én a helyetekben vigyáznék. *kuncogott Bom Soo.* - Ráfogja arra, hogy önvédelemből támadott meg titeket!
- Hé ember, nyugi! *tette fel a két kezét Taemin, majd Jonghyun is.* - Beszéljük meg a dolgokat!
- Igen, beszéljük meg! *nevetett zavartan Jonghyun.*
- Ha most azonnal nem mentek el, belétek döföm! *kiabált Bae Soo.*
- Jól van.. megyünk! Megyünk! *mondta Taemin. Felkapkodták a cuccaikat és kirohantak. Azt hiszem nem ez lesz az első, hogy hallunk felőlük. Gyors felöltöztünk Bang-Bang-el.*
- Azt hittem már, hogy sose jössz! *öleltem meg Bom Soo-t.*
- Idő volt, mire betudtuk mérni a telefonod állapotát. Bae Soo segített. Nagyon megijedtem, mikor kaptam az sms-t. *viszonozta az ölelésemet.*
- Jól vagy Eun? *fordult Bae Soo hozzá.*
- Igen... azt hiszem.
- Gyere ide! *húzta magához és megölelte. Sírni kezdtünk. Voltaképp örülnünk kellene, de ez a sokk amit most átéltünk, hogy vernek minket... nagyon betett.*
- Minden rendben lesz! *csitítgatott minket Bom Soo.*
- Kértek valamit? *törölgette a szemeit Bang-Bang.*
- Én egy kávét. *mosolygott Bom Soo.*
- Soo! *szólt rá Bae Soo.*
- Semmi baj! *legyintett Bang-Bang, majd ketten a konyhába mentek. Mi pedig a nappaliban maradtunk. Leült a kanapéra én pedig előtte álltam.* - Megfoglak védeni attól a szeméttől! *vigyorgott.*
- Bom Soo... sajnálom, hogy belekevertelek! Igazad volt! Taemin egy féreg...
- Semmi baj, megbocsájtok! De örülök, hogy nem engedtél a kísértésnek és nem hagytad magad! Bár a szád elég szépen felszakadt.
- Az nem érdekel! Engem csak az érdekel, hogy Bang-Bang-nek ne essen baja!
- Nyugi... vigyázni fogunk rátok!
- Köszönöm. *öleltem meg. Majd hamarosan visszajöttek.*
- Itt a kávé! *nyújtotta oda Bang-Bang.*
- Köszönöm! *köszönte meg Bom Soo, majd inni kezdte. Mire mentünk volna, ha nem jönnek most ide. Sokat köszönhetünk nekik.*
- Amúgy megnéztük ám a videót. *kuncogott Bae Soo.* - Minden elismerésünk!
- Honnan tudod, hogy mi csináltuk? *hüledeztem.*
- Bang-Bang most mesélte, mert felhoztam neki. *vigyorgott.*
- Ti csináltátok? *nevetett Bom Soo.* - Igazán ötletes lett, végig röhögtem az egészet.
- Ja, igen... *vakarta zavartan a tarkóját Bae Soo.* - Ne nézzetek bérgyilkosnak vagy valami, a machete csak azért kellett, hogy ráijesszek azokra, akik bántanak titeket!
- Sikerült. *kuncogtam.*
- Köszönjük, hogy jöttetek! *köszönte meg Bang-Bang.*
- Igen, nagyon köszönjük! *bólintottam.*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése