- Taemin. *szóltam rá.*
- Psszt! *csitított le és ütötte tovább.* - Te köcsög! Ha még egyszer csak rá nézel Seora a nyakad töröm! *vágta a földhöz. Mi? Mi van Seoval és hol van?* - Utolsó féreg vagy! És csak, hogy tudd nem kellesz neki!
- Mert majd te kellesz mi? *motyogott de alig tudott beszélni. Taemin jól elintézte.*
- Képzeld mindent megbeszéltünk. De nem pazarlom rád az időm tovább. *köpte le és Taemin megfogta a kezem majd felhúzott a wc-be ahol Seo volt.* - Itt van. . de jobb ha elmondok mindent mielőtt bemész.
- Mi történt? *kérdeztem. Nagyon aggódtam.*
- Soo egy aljas. . . csak kihasználni akarta Seot ahogy én mondtam!
- Te jó ég. . Seo! *mentem be hozzá és a földön ült.*
- Miért vagyok ilyen szerencsétlen? *motyogtam.*
- Nem vagy az!
- De hisz minden pasim így volt.
- Jaj ne mondj ilyet! *segítettem fel és megöleltem.*
- De. . ez így van!
- Nem! Ne törődj vele! *simogattam a hátát.*
- De kimondtam neki. . . neki egyedül! *hüppögött.*
- Mit?
- Hogy "Szeretlek Oppa!"
- Shhh! Nyugodj le! Taemin megverte. . . *simogattam.*
- Nagyon?
- Eléggé. De meg is érdemelte. .
- Értem.
- Ne sírj! Mit ígértünk?
- Hogy nem sírunk egy fiú miatt sem! *hüppögött.*
- És te most mit is csinálsz?
- De én szerettem!
- Én is Bint . . . de mi értelme ha ő csak kihasznál és bunkózik?
- Igazad van. . csak fáj.
- Tudom! *simogattam majd mikor nagyjából megnyugodott lemosta az arcát, hogy felfrissüljön és kimentünk a fiúkhoz.*
- Megnyugodtál? *kérdezte Taemin és átölelte. Jeleztem neki, hogy inkább most ne beszéljen erről.*
- Kicsit. *motyogott Seo.*
- Menjünk! Együnk egy fagyit az jól fog esni nem? *nézett a szemébe Taemin és letörölte a maradék könnyeit.*
- De suli idő van. *motyogta Seo.*
- Úgy is dög unalom! Naa! Jó lesz!
- Igen! Jó lesz! *karoltam belé.*
- Jóó. De én fizetem a sajátomat.
- Ha ez téged boldoggá tesz! *puszilta meg Taemin és Jonghyun mellém állt majd elindultunk.*
Mikor odaértünk mind a négyen vettünk magunknak fagyit. Szépen leültünk az üzlet kinti székeire és elkezdtük enni. Taemin próbálta oldani a hangulatot, de nem nagyon ment neki. Amit bántam mert tényleg igyekezett és cuki volt, de megértem Seot. Ezt nem egyszerű feldolgozni. Várni kell és majd megnyugszik. Szerintem Soo most egy ideig nem jön suliba szóval ennyivel könnyebb lesz.
- Na? Jól esett? *kérdezte séta közben Taemin.*
- Igen. *mondta Seo.*
- Nektek is! *kérdezte tőlünk.*
- Igen! *bólogattunk.*
- Akkor jó. *mosolygott Taemin és mi is.*
- Hova menjünk? *kérdezte Jonghyun.*
- Nem tudom. *mondta Seo.*
- Eun?
- Menjünk azokhoz a . . . a. . . tudod! Ahol a múltkor is voltunk! *jöttem lázba.*
- Szökőkutaknál? *kuncogott Dinó.*
- Igen! Sosem jut eszembe ez a szó. *kuncogtam zavartan.*
- Menjünk! Seo?
- Mehetünk! *bólogatott és elindultunk.*
Mikor odaértünk egyből oda szaladtam egyhez és bevizeztem a kezem.
- Gyere Seo! *húztam magam mellé és kicsit lefröcsköltem.* - Ugye milyen frissítő és szép?
- Igen!
Majd még sokáig voltunk ott. Egyszer-kétszer elmosolyodott, de nem nagyon. Mikor hazaértünk sóhajtva ültem le a kanapéra.
- Mi a baj? *ült mellém Jonghyun.*
- Csak Seo. . szegényt úgy sajnálom.
- Elhiszem, én is megvertem volna Taemin helyébe Soot.
- Én is. Mondtam neked, hogy valami fura vele kapcsoltba.
- Igen. És igazad volt!
- Tudom, de nem ez a fontos!
- Majd csak túl lesz rajta.
- Remélem.
- Tuti! *mosolygott és megpuszilt.*
- Csináljuk meg a leckét! *mondtam majd így is tettünk.*
Nagyon lassan haladtam mert nem tudtam koncentrálni sem és nehéz volt az anyag is és unalmas.Nem tudom pontosan hány óra volt mikor végeztem. Nagyon fájt a hátam, de Bin sehol sem volt. . gondoltam, hogy nem jön el.
- Jonghyun. . *szóltam neki.*
- Igen?
- Megmasszíroznál?
- Igen! *mondta majd hozott testápolót és én elfeküdtem a kanapén. Ő ráült a lábamra.* - Nem vagyok nehéz?
- Nem! Csak csináld mert nagyon fáj. *nyöszögtem és levetkőztem felülről. Most az sem érdekelt, hogy ha meglát vagy mi van csak csinálja már.*
- Rendben! Nyugi! *adott rá egy nyugtató puszit és úgy kezdte el. Bin ilyet sosem adott.*
- Köszi.
- Nincs mit. *csinálta tovább. Nagyon jól csinálta. Élveztem és majdnem bealudtam olyan nyugtató volt.* - Kész! *fejezte be hosszas masszírozás után.*
- Köszönöm! *sóhajtottam.*
- Ugyan. *puszilt meg.* - Fizetségem? *kérdezte kuncogva.* - Elég ha visszatehetem rád a melltartót.
- Nem! Az nem kell, elakartam menni fürdeni.
- Oh értem. Csak egy picit!
- Fürdés után?
- Jóó.
- Aztán fürdés után megyünk a próbára nem?
- De!
- Okés! *mondtam meg lezuhanyoztam.* - Na tessék! *álltam elé egy pólóba és egy bugyiba.*
- Pompás! *csókolt meg és most nem nyúlt fel a pólómba hanem inkább a fenekemet markolászta.*
- Elég?
- Még! *puszilta meg pólón keresztül a melleimet.*
- Jó, elég! *öltöztem fel rendesen és elmentünk.*
Mikor odaértünk bementünk egy terembe és ott nem volt senki.
- Azt hittem lesznek kísérők is.
- Nem! Taeminék nem jönnek. Míg fürödtél Taemin írt, hogy Seo kimerült és bekómált.
- Értem. *mosolyogtam.*
- Szóval csak ketten leszünk!
- Huh. . féljek?
- Nem kell! *kuncogott.*
- Akkor jó. *ültem le és ő felment a színpadra majd kezébe vett egy gitárt.* - Gitározni is tudsz?
- Persze! *mosolygott.* - Basszus gitáron is.
- Komolyan?
- Igen!
- Ez nagyon jó. *mosolyogtam.*
- Nagyon jó volt. *mosolyogtam.*
- Végre valakinek tetszett! *kuncogott.*
- Hülye! *kuncogtam.*
- Sokan mondták már! *kuncogott.*
- Tudom.
- Honnan?
- Megérzés!
- Oh, azoknak hinni kell.
- És ha a megérzésem azt súgja, hogy buzi vagy annak is hinni kell?
- Szerinted buzi lenne egy olyan srác aki képes megváltozni egy lány miatt? Csak, hogy megszeresse? *ült le mellém.*
- Hm. . nem tudom.
- Szerintem nem! Egy buzi akinek van egy legjobb barátja az már rég kikezdett volna azzal.
- És te nem?
- Nem! Isten ments! *mosolygott és megcsókolt. Viszonoztam ahogy most már minden csókját. Az ölébe húzott és úgy csókolt. Nem is tudom, már fulladás szélén álltunk mikor valaki bejött.*
- Sziasztok! Remélem nem zavarok semmit se! *jött be Bin és a felesége. Nagyon meglepett.*
- De haver, amint látod zavarsz! Szóval húzz innen! *mondta Jonghyun.*
- De én most próbálok és amint látom te nem nagyon próbálsz. . vagyis igen! Próbálsz felszedni egy olyan lányt aki sosem fog szeretni.
- Mi? *akadtam ki.* - És ezt te honnan tudod?
- Látszik a szemedbe!
- Akkor már rég néztél a szemembe! Meg egyáltalán! Gyerekes vagy!
- Én? Te vagy az!
- Mert?
- Mert bedőlsz neki!
- Nem! Tudod van olyan, hogy kellemesen csalódni! És benne kellemesen csalódtam! Benned pedig egyszerűen csalódtam! Felnőtt férfi vagy! Attól még, hogy nem masszírozol meg attól még nem fogok hozzád odabújni, hogy masszírozz meg és eldobni mindent! Mert neked nem tetszik az, hogy én Jonghyunnal vagyok. Neked is idebaszták ezt a kurvát!
- Nem kurva! *védte meg.*
- Ennyi! Jonghyun sem buzi és nem is köcsög! Te vagy a köcsög! És ő sokkal jobban csinál mindent mint te!
- Ja, biztos az ágyba is jobb. Kár, hogy velem még nem voltál!
- Tudod nem arra megy már!
- Aham.
- Akkor ne higgy el semmit se. . nem is kell! Azt sem tudom miért vagyunk még itt! *fogtam meg Jonghyun kezét.*
- Menjetek csak. Legalább tudunk próbálni.
- Lesöpörlek a színpadról! *mondta Jonghyun.*
- Szánalom, hogy ennek a mitugrásznak a pártját fogod. . *jegyezte meg Bin.*
- Attól még, hogy alacsonyabb kicsit mint te attól még nem mitugrász! És ő fog nyerni mert sokkal jobb hangja van mint neked és tehetségesebb.
- Majd meglátjuk! *mondta majd szó nélkül összeszerelte a gitárját és próbálni kezdett. Mi összeszedtünk pár cuccot és hazamentünk.*
- Bocsi, hogy ilyen helyzetbe hoztalak. *sóhajtott és letette a gitárt.*
- Semmi! Most az a fontos, hogy nyerj! *pusziltam meg.* - Vagyis nem az a fontos csak, hogy tudj próbálni! És itthon is tudsz!
- Igazad van! *mosolygott és míg én vacsit csináltam ő a gitáron játszott és énekelt.*
- Kész van! *szóltam neki mikor kész volt a kaja.*
- Megyek! *mondta majd kijött a konyhába és ettünk.* - Nagyon finom. *evett tovább.*
- Köszi. *mosolyogtam.* - Ugye Soo nem indul?
- Nem szokott! És így elverten nem is hiszem, hogy fog.
- Értem, csak Seo érdekébe.
- Nyugi, Taemin és én lesöprünk mindenkit! *mosolygott. Biztató volt a mosolya.*
- Nyugodt vagyok!
- Nem úgy veszem észre!
- Pedig az vagyok!
- Jó! *mosolygott.* - Ha te mondod. *majd evett tovább és én is. Mikor befejeztük elment fürdeni én addig elmosogattam majd utána még egy gyors zuhanyzást vétettem és bementem a szobába.* - De
- Nem! Amúgy is neked szurkolnék! Nagyon szép hangod van!
- Köszönöm! *húzott magához.*
- Nem vagyok ilyen érdek kereső.
- Tudom, csak biztos akartam lenni benne.
- Biztos lehetsz benne.
- Akkor jó. *csókolt meg.*
- Kóma. *kuncogtam és beleborzoltam a hajába.*
- Már az vagyok. *kuncogott.*
- Látom rajtad! Aludjunk!
- Oké! *nem eresztett így kénytelen voltam neki dőlni a mellkasának és úgy elaludni. Nem volt rossz csak furcsa.*
Bin egy igazi hülye. . nem is tudom, hogy ismerhetem ennyire félre az embereket? Nagyon aranyos srácnak tűnt most meg mint egy 2 éves utána meg papol nekem mintha ő mindent tudna. Elegem van a férfiakból!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése