- Na, mi volt? *vigyorogtam.*
- Soo elkezdte fűzni Bin fejét veled kapcsolatban. *kuncogott.*
- Hogy micsoda? *hüledeztem. Ő pedig direkt evett, hogy ne keljen megszólalnia.* - Mond már! *rázogattam.*
- Jól van már. *esett ki a kaja, majdnem a szájából.* - Reggel beszélgettem egy kicsit Binnel, majd csatlakozott Soo. Bemutattam neki, ez a hülye meg: "Eun sokat mesélt rólad!" Erre Binnek tökre felcsillant a szeme, annyira látszódik, hogy tetszel neki! Utána bezzeg Soo folytatta, hogy csigázza egy kicsit. *kuncogott.* Éppen mondani akarta, hogy mennyit áradozol és, hogy oda vagy érte, de még épp időben megütöttem és abbahagyta.
- Ez egy hülye! *pirultam el. Olyan bolondok!* - Szétverem a pasidat!
- De, naaa... csak javított az esélyeiden. *nevetett.*
- Így, hogy nézzek ezek után a szemébe?
- Könnyen. *vonta meg a vállát.* - Tetszel neki, szóval nincs miért aggódnod!
- Jaj, de na... Bin, tényleg nagyon helyes!
- Igen, az! Most meg már még helyesebb lesz a számodra, mert tudod, hogy van nála esélyed! *lökte meg egy kicsit a vállam.* - Csak bátran! Menni fog!
- Remélem. *vigyorogtam.*
- Biztosan! *vigyorgott.* - De történt más is.
- Micsoda? *érdeklődtem.*
- Reggel Taemin egy szál rózsával állított meg. Szerinted? Azt akarja, hogy úgy szexeljek vele, hogy kedves és, hogy én is akarjam. *mondta kiakadva.*
- Hogy mi? *hüledeztem.*
- Komolyan! Normális az ilyen?! Persze kiosztottam, meg otthagytam a fenébe! Arról meg nem is beszélve, hogy Soo is nekiállt!
- Tessék? Miről maradtam én még le? *kíváncsiskodtam.*
- Ugye, Sooval együtt akartunk lenni edzésen, de Taemin nem engedte. Soo meg nekiállt, hogy elkényeztetett kölyök és, hogy folyamatosan Jonghyun árnyékát követi. Nagyon durván kiosztotta. Meg, hogy egy tömeghulladék és, hogy őt csak a farka irányítja. Nagyon meglepődtem. Nem is tudott mit rá mondani és még került is minket.
- Durva. *pillantottam zavartan.* - Tényleg megmondhatta neki nagyon a magáét, ha nem is keresett azóta!
- Jaja, eléggé odavágott neki, de igaza van! Mit képzel magáról? Csak akadjon le rólam és hagyjon minket békén. Most amúgy is az a célom, hogy megszeressem Soo-t. *pirult kissé bele.*
- De édes vagy. *vigyorogtam.*
- Tényleg! *pattant fel.* - Ma randim van!
- Na, akkor készítsünk el! *kuncogtam, majd készülődni kezdtünk. Segítettem amiben csak tudtam neki. Majd mikor végeztünk elém állt.*
- Nem nézek ki hülyén? *forgott egyet.*
- Dehogyis! Nagyon szép vagy! *mosolyogtam. Ekkor csengettek. Én pedig ajtót nyitottam.*
- Helló! *Soo volt az.* - Vagyis szia Bin!
- Hé, teeee! *ütöttem meg.* - Gyere be!
- Oké. *lépett be, majd csodálkozva pillantott Seora.* - Gyö-gyönyörű vagy!
- Nem is! *kuncogott.*
- Seo, fogd fel, hogy az vagy! *nevetettem.* - A pasid mondja és én is mondom, szóval így van!
- De, csak azért, mert te segítettél. *ölelt meg.*
- Nem csak rajtam múlt. *mosolyogtam.*
- Akkor, majd jövök valamikor. Nem kell megvárnod! *mosolygott.*
- Oké, sziasztok! *mosolyogtam vissza.*
- Szia! *köszöntek el, majd elmentek.*
Kicsit leültem a kanapéra és már csengettek is. Kinyitottam és Bin volt az. . Kicsit elpirultam mert eszembe jutott, hogy Seo és Soo miket mondtak neki.
- Szia! *mosolygott.*
- Szia! *engedtem be.*
- Mizujs?
- Semmi! Veled?
- Semmi! Unalmas volt a suli és nem is akartam menni.
- Értem! Miért nem írtál?
- Mert nem akartalak zavarni!
- Nem zavartál volna!
- Jóó, de a múltkor is felébresztettelek!
- Az a múltkor az tegnap volt. *kuncogtam.*
- Jóó tudom. *kuncogott ő is majd kipakolt.*
- De nem ébresztettél volna fel mert fent voltam.
- És ezt nekem tudnom kellett volna?
- Jaj jól van! *kuncogtam.*
- Miért voltál fent? Miért nem pihentél?
- Mert itt volt az a köcsög!
- Mit akart? *bírom. Olyan nyugodt tud maradni.*
- Öhm. . csak egy videót. . *nem árulom el neki.*
- Értem! És?
- Nem adtam neki oda! Egy másikat adtam!
- Értem. .és ezért nem fogsz kapni?
- Ha igen akkor sem adom neki oda a másikat.
- Értem! De én megvédelek! *fektetett el az asztalon és levetkőztem.*
- Köszönöm! *mosolyogtam.*
- Alap! *mosolygott és masszírozni kezdett.*
Nagyon élveztem és mikor végzett szokás szerint felöltöztem amíg elpakolt.
- Kérsz valamit? *kérdeztem.*
- Öhm. . egy kis üdítőt elfogadok!
- Öhm. . almalé?
- Tökéletes! *mosolygott majd leült a kanapéra és én öntöttem neki majd kivittem.*
- Tessék! *ültem le mellé.*
- Köszönöm. *elvette és megitta.*
- Más valamit?
- Nem! Semmit! *mosolygott.*
- Okés. *mosolyogtam.* - És milyen volt ma a suli? Vagy már kérdeztem?
- Igen kérdezted! *kuncogott.* - És még mindig unalmas!
- Bocsi. *kuncogtam és kicsit pirultam.*
- Semmi baj! Uh figyi! Van egy tök jó számom! *vette elő a telefonját és a fülhallgatóját.*
- Igen?
- Aham! *mosolygott és odaadta ez egyiket a kezembe majd mikor bedugtam elindította.*
- Hm. . ez nagyon jó. Olyan nyárias! *mosolyogtam.*
- Igen! *mosolygott.*
- Héé! Ezt nem illik! *szóltam rá.*
- Hm? *nem hallott semmit.*
- Nem illik! *akartam kivenni de hátradőlt és én is rá.* - Ez. . ez. . ciki! *vakartam a fejem és leszálltam róla.*
- Bocsi. *vette ki a fülhallgatót.*
- Semmi baj! Én bocsi. *pirultam el és inkább ittam.*
- Semmi baj! Én dőltem el! *mosolygott.*
- Jó de akkor is!
- Shh! Nyugi nincs semmi baj. *mosolygott és átölelt.*
- Akkor jó. *mosolyogtam, de ő nem eresztett az ölelésből. Nem is akartam, de azért úgy csináltam mintha.*
- Hallottam ma valamit! *mosolygott. Jaj ne.*
- Mit?
- Hm. . jó dolgokat! És arra vagyok kíváncsi, hogy igazak-e.
- Hmm. . mond meg te! *csókoltam meg. Meg sem lepődött vagyis nem éreztem. Azonnal viszonozta és szorosan ölelt közben.*
- Akkor igen! *vigyorgott.*
- Talán! *fordultam el picit mert elpirultam.*
- Jó, nem sietek! *mosolygott és az államat fogta majd a fejemet felé fordította.* - Várok! *mosolygott és megpuszilta a homlokom.*
- Oké! *mosolyogtam és megöleltem.*
- Vagyis teszek, de várok!
- Jó!
- De nekem mennem kell! Szívesen maradnék még veled, de nagyon elfáradtam ma. Bocsi. *simított végig az arcomon.*
- Semmi baj! Megértelek! Menj csak és pihenj! A hétvége arra van! *mosolyogtam.*
- Igen! De azért majd skype . . vagy valami?
- Ha szeretnéd!
- De ha lesz időm meg erőm akkor átjövök!
- Rendben, de ne fáraszd magad! Jó lesz a skype!
- Okés! *mosolygott.*
- Öhm. . kérdezhetek valamit?
- Kérdezz!
- Van más is akit most masszírozol? Már mint akihez így odajársz mint hozzám!
- Nincs! Csak te vagy! Másokat anya apa vagy épp a húgom intéz el!
- Értem, neked van húgod?
- Igen!
- Nekem is!
- Hány éves?
- 14.
- Az enyém is! *mosolygott.*
- Az jó. *mosolyogtam vissza majd kikísértem.*
- Akkor szia! Pihenj sokat!
- Rendben! Te is! *mosolyogtam.*
- Meglesz! *puszilt meg.* - Szia! *ment el.*
- Szia! *mondtam majd visszamentem és magamra zártam az ajtót.*
Nagy sóhajokat vettem és újra és újra csak a csók jelent meg előttem. Istenem. . annyira jó volt. Ha hazajön Seo el is mondom neki. Lezuhanyoztam, ettem is, de semmiképp sem tudtam elaludni. Aztán mikor Seo hazaért rögtön betámadtam.
- Szia! Na mi volt? Milyen volt? *kérdezgettem.*
- Szia! Még haza se értem! *kuncogott és leült a kanapéra.*
- Mesélj már! *ültem le mellé.*
- Jóó! De előbb hozz nekem valamit ha ennyi az energiád! *kuncogott.*
- Okés! *hoztam neki almalevet.*
- Köszi! *ivott.*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése