- Neked akartak menni? Kiherélem őket!
- Nyugi, nem értek hozzám!
- Ajánlom is nekik! *az a két mocskos buzi! Tutira szétverem mind a kettőt. Mit képzelnek magukról?!*
- Nyugi! De mi ez a jó illat? Te főztél?
- Igen!
- Agyonverlek!
- De tudtam, hogy éhes leszel!
- Nem vagyok éhes! *és ekkor korgott a gyomra. Tudtam, hogy az lesz. *
- Aham, hallom! *kuncogtam.*
- De olyan hülye vagy! És ahogy látom takarítottál is. . *nézett körbe. Franc, azt hittem, hogy nem veszi észre.*
- Öhm. .
- Megverlek!
- Jóó. Na menjél egyél!
- Gyere te is! *húzott ki a konyhába és enni kezdett.*
- Jó étvágyat!
- Köhi. *motyogta teli szájjal.*
- És mi volt ma a suliba?
- Semmi! Unalmas volt nélküled. . majd oda adom a házit, hogy ne maradj le és elmagyarázom amit nem értesz.
- Köszi.
- Nincs mit!
Enni kezdtünk. Utána lediktálta nekem a leckét és ketten kezdtünk tanulni. Amit nem értettem azt elmagyarázta, szóval nagyon kedves volt. Mikor ezzel végeztünk csengettek. Kinyitotta az ajtót és a masszőr volt az. Egy irtó helyes masszőr, annyira jól nézett ki, hogy tátva maradt a szám. De inkább bementem a szobámba, nem akartam őket zavarni. Olvasni kezdtem, mert nagyon szeretek, de ekkor megcsörrent a telefonom. Taemin-t jelezte, de inkább rezgőre tettem, hogy ne foglalkozzak vele. Kint meg ne hallják. Mikor már sokadjára hívott elegem lett, így felvettem.
- Mit akarsz?! *szóltam bele dühösen, de mégis halkan, hogy ne hallják.*
- Először is neked is szia! *húzta a száját.*
- Szerinted ezek után méltatlak arra, hogy köszönjek neked?! Na, meg az smsed is kurva rendes volt!
- Jaj, csak fogd be!
- Na, jó... nekem most van elegem! Lerakom...
- Ne! Ne tedd!
- Mondj egy nyomos okot, azért, hogy ne tegyem le!
- Ha leteszed, Eunnak baja esik!
- Mi van?! Ne merészeld vagy komolyan... nem érdekel, ha börtönbe kerülök, de megöllek!
- Na, milyen nagy szád lett.... még itt a végén eltörik a bordád, vigyázz magadra!
- Szóval... mit akarsz?
- Ma éjfélkor találkozzunk a suli háta mögött!
- Megvesztél? Biztos nem megyek oda!
- Akkor Eun-t valami baleset éri... ezt szeretnéd?!
- Jól van... *sóhajtottam.* - Ott leszek!
- Nem jöhet veled senki! Egyedül jössz, megértetted?!
- Na és mi a bizonyíték arra, hogy Eunnak nem lesz semmi baja.
- Jonghyun otthon marad.
- Na persze... és azt higgyem is el neked?
- Figyelj, Jonghyun otthon marad, mert itthon van a nővére... nem fogja bántani Eun-t... mit aggodalmaskodsz? Viszont, ha nem jössz el gondoskodok róla, hogy baja essen! Elég egy kicsit Jonghyun agyát felbaszni és már neki megy, sőt még én is segítek neki. *kuncogott.*
- Egy rohadt szemét alak vagy!
- Tudom. Akkor eljössz vagy sem?
- Elmegyek. De mi lesz ott?
- Azt majd megtudod. Éjfélkor a sulinál... senki se jöhet veled!
- Jól van.. felfogtam!
- Na csá ribanc!
- Nyomorék... *nyomta ki a telefonomat és töprengeni kezdtem. HA ez csak egy ujjal is hozzáér Eunhoz én tutira kitekerem a nyakát! Olvastam még egy kicsit, majd amikor hallottam, hogy elmegy a masszőr kimentem.*
- Te, ez kurva helyes srác. *ámuldoztam.* - Ez biztos masszőr?
- Igen az! *kuncogott.* - De tényleg helyes.
- Tényleg? Nagyon helyes! Fogd ki magadnak!
- Jaj, hagyjál már. *legyintett kuncogva.*
- Bang-Bang... ne csináld már! Legalább történik valami érdekes.
- Dinó nem volt elég érdekes?
- Hé, de tudtommal neked nem tetszik Jonghyun.
- Nem hát! *háborodott fel.*
- Nyugi, csak viccelek! *kuncogtam és látszólag megnyugodott.*
- Holnap lesz edzés... elmész? *vettem elő egy almát és azt kezdtem enni.*
- Nem tudom. *kezdett töprengeni.* - A múltkorin se voltam. Nem akarom, hogy megszóljon az igazgató.
- Igen, azt gondoltam. Szerintem menj el, úgy is ott lesz Bae Soo!
- Mondjuk ja. Mellette nem lesz olyan nehéz átvészelni.
- De ne csinálj semmit a gerinced miatt! Értve vagyok?!
- Akkor mindegy lenne, ha el se mennék. *kuncogott.*
- Nekem mindegy, hogy elmész-e. *haraptam bele az almába.* - De akkor is nagyon vigyázz magadra!
- A héten már én is szeretnék suliba menni.
- Meg vagy húzatva? *hüledezett.* - A héten még tutira nem jössz! Egyáltalán nem kéne jönnöd, míg nem javul!
- Mert az oké, hogy fájós gerinccel suliba jársz! Bang-Bang, féltelek. *öleltem meg. Most nem csak a gerince miatt, hanem Taemin telefonhívása is aggaszt.*
- Én meg téged féltelek! *kuncogott.*
- Játszunk egy picit? *kérdeztem.*
- Aha. *mosolygott és játszani kezdtünk. Éppen, hogy csak elkezdtük, de csengettek. Ajtót nyitottam.*
- Igen? *de nem állt ott senki. Csak egy CD. Felvettem és bevittem Bang-Bang-hez.*
- Na? Mi az? *kíváncsiskodott és mellém állt.*
- Egy CD. *forgattam.* - Bang Eun Hee. *olvastam fel.*
- Nekem küldték volna?
- Hát a te neved van rajta. *bontottam ki és beraktam a DVD-be.*
- Bang Eun Hee. *szólalt meg egy női hang. De kép nem volt.* - Hallottunk egy pletykát mi szerint te jóba vagy Jonghyun Oppa-val... mindenféle téren... legyen az szexualitás vagy barátság. Egy valamit jegyezd meg, ha még egyszer meglátunk a közelébe, nagyon megfogod bánni! Az egész családod megfogja bánni, a barátaid.. mindenki, aki fontos a számodra! Ne feledd tudjuk, hogy hol laksz! Az apám pedig elérheti, hogy teljesen tönkretegyen. Találkoztunk a húgoddal is, remélem nem bánod, ha egy kicsit ráijesztettünk. De ne aggódj, nincs semmi baja... MÉG. Ne merj Jonghyun oppa közelébe menni! Mindenhol ott vagyunk... látni fogunk! Tudunk rólad mindent! *majd elhallgatott az egész vége lett.*
- E-e-ez meg mi a franc volt? *hüledeztem.*
- Mit képzelnek ezek magukról?! *akadt ki Bang-Bang.* - Mintha annyi közöm lenen, ahhoz a köcsöghöz! Inkább menjenek és dugassák meg velük magukat! Arról meg nem is beszélve, hogy miért az én szeretteimet piszkálják?! Akkor már engem!
- Valószínűleg tudják, hogy így nagyobb hatást tudnak rád gyakorolni...
- Nem érdekel! *állt fel és töprengett.* - Ki ez a kurva?!
- Fogalmam sincs. De, holnap a suliban kiderítenéd, segítenének a srácok. Vagy valami.. szerintem hamar rájöhetünk. Tuti, hogy olyan küldte, aki folyamatosan a nyakába van vagy körülötte. Arról meg nem is beszélve, hogy ezzel akár fel is jelenthetnéd, hogy megfenyegetett!
- Igazad van! *mosolygott.* - Meg tanulja a kis ribanc, hogy velem ne szórakozzon!
- Na, ez az! *veregettem meg a vállát.*
- Felhívom Min-t, hogy mi történt. *vette el a telefonját én pedig elmentem tusolni. Most hamar végeztem. Mikor a szobámhoz indultam, ő még mindig telefonált. Bementem a szobámba, mintha aludnék, mert ugye nem sokára mennem kell Taeminhez. Az meg nem hiányzik, hogy valamit csináljon vele, miközben ez a csaj se hagyja békén. Mikor idő volt felöltöztem, majd óvatosan kiléptem. Már amennyire a bordáim engedték. Ma nagyon sokat terheltem őket, így elégé fájtak. De nem érdekelt. Éjfélre megérkeztem, ő már ott várt rám.*
- Helló! *vigyorgott sejtelmesen.* - Helló! *köszöntem olyan hangnemben, ami nem tetszett neki.*
- Mi ez a köszönés?
- Talán bajod?!
- Igen, az! *húzott közelebb.*
- Inkább csak mond, hogy mit akarsz és elmegyek. *téptem ki a karom a szorításaiból.*
- Elfelejtetted? *nevetett.*
- Micsodát? *néztem rá érthetetlenül.*
- Azt, hogy az enyém vagy *közelebb húzott.*
- A nagy francokat! Miért is?!
- Mert volt a közös csókunk.. nem emlékszel? A szabály!
- Az egy hülye szabály! Baromság az egész!
- Csak fogd be! *szorított magához.*
- Eressz el!
- Nem!
- De, mert morzsolod a bordáimat, te idióta! *kaptam oda.*
- Csak nehogy véletlen Bang-Bang gerincét morzsoljam!
- Most ezt vegyem célzásnak?
- Igen! *vigyorgott.* - A barátnőm vagy... szóval jössz vagy Bang-Bang megszívja!
- Hova akarsz menni?
- Hát hova máshova? Hozzám!
- Biztos nem, arról letehetsz!
- Eun... Eun... Eun...
- Jól van! *húztam a szám, de erre megcsókolt.*
- Még mindig nagyon finom vagy! *nyalta meg a szája szélét és vigyorgott.*
- Te meg dőlsz az alkoholtól. *fintorogtam.*
- Kellett egy kis pia! Na és tudod mire jöttem rá? *majd elindultunk.*
- Na mire? *kérdeztem. De közben azon töprengtem, hogyan tudnám lerázni.*
- Arra, hogy hamarabb megtudlak kapni, ha nincs velem Jonghyun. Mivel így befolyásolni tudlak Eun által. Nem kell azzal küszködnöm, hogy mellettem van. Szóval, most nem si tudja, hogy itt vagyok, mert akkor egyből mondaná, hogy ő is megy Eunhoz. Így inkább elment a nővéréhez. Szóval, nálunk most nincs senki.
- Egy lakásban éltek? *kérdeztem. Hogy ez mekkora szemét és így kitervelte az egészet.*
- Jaaa, már egy ideje.
- Mocskos vagy!
- Hallgass! *szorított rá a kezemre.* - Arra pedig ne számíts, hogy te hazamész! Max esetleg holnap reggel! értve vagyok?
- Mi van?
- Mit hittél? Hogy teázni megyünk vagy mi?
- Baszódj meg! *köptem szembe,d e csak simán letörölte.*
- Ha nem engedelmeskedsz esküszöm, hogy törött bordákkal vánszorogsz haza!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése