- Ne csináld! *hallottam meg Seo hangját majd betörték az ajtónkat. Így mind a ketten felpattantak. Bom Soo és Bae Soo volt az. Seoval pedig gyors egymás mellé ültünk és takartuk magunkat.*
- Ti mi a francot kerestek itt?! *kiabált Jonghyun.* - Ha nem látnátok dolgunk van!
- Takarodj haza Bom Soo, te is te biszexuális köcsög! *pofázott nekik Taemin.*
- Akik ma hazatakarodnak, azok ti lesztek! *förmedt fel Bae Soo.*
- Na és mi lesz, ha nem? *nevetett Jonghyun.*
- Ez! *kapott elő egy machete-t a kabátja alól Bae Soo.*
- Én a helyetekben vigyáznék. *kuncogott Bom Soo.* - Ráfogja arra, hogy önvédelemből támadott meg titeket!
- Hé ember, nyugi! *tette fel a két kezét Taemin, majd Jonghyun is.* - Beszéljük meg a dolgokat!
- Igen, beszéljük meg! *nevetett zavartan Jonghyun.*
- Ha most azonnal nem mentek el, belétek döföm! *kiabált Bae Soo.*
- Jól van.. megyünk! Megyünk! *mondta Taemin. Felkapkodták a cuccaikat és kirohantak. Azt hiszem nem ez lesz az első, hogy hallunk felőlük. Gyors felöltöztünk Seoval.*
- Azt hittem már, hogy sose jössz! *ölelte meg Bom Soo-t Seo.*
- Idő volt, mire betudtuk mérni a telefonod állapotát. Bae Soo segített. Nagyon megijedtem, mikor kaptam az sms-t. *viszonozta az ölelését.*
- Jól vagy Eun? *fordult Bae Soo hozzám.*
- Igen... azt hiszem.
- Gyere ide! *húzott magához és megölelt. Sírni kezdtünk. Voltaképp örülnünk kellene, de ez a sokk amit most átéltünk, hogy vernek minket... nagyon betett.*
- Minden rendben lesz! *csitítgatott minket Bom Soo.*
- Kértek valamit? *törölgettem a szemeimet.*
- Én egy kávét. *mosolygott Bom Soo.*
- Soo! *szólt rá Bae Soo.*
- Semmi baj! *legyintettem, majd ketten a konyhába mentünk.
- Biztos jól vagy? *aggódott Bae Soo.*
- Igen! Vagyis. . kicsit fáj a gerincem. .
- A gerinced? Mit csinált?
- Neki lökött az ágy szélének. *kezdtem csinálni a kávét.*
- Az a rohadt!
- Nyugi! *fogtam a hátam.*
- Meg kéne mutatni egy orvosnak nem?
- Nem! Nem vészes!
- Hát jó. Láttad amúgy a videókat?
- Igen, mi vettük fel őket! *kuncogtam.*
- Tényleg? *kuncogott.*
- Igen!
- Hát nagyon gratula! Röhögtem rajta sokat.
- Akkor jó, ez volt a cél.
- Elértétek! *mikor kész lett a kávé visszamentünk.*
- Itt a kávé! *nyújtottam oda Bom Soonak.*
- Köszönöm! *köszönte meg Bom Soo, majd inni kezdte. Mire mentünk volna, ha nem jönnek most ide. Sokat köszönhetünk nekik.*
- Amúgy megnéztük ám a videót. *kuncogott Bae Soo.* - Minden elismerésünk!
- Honnan tudod, hogy mi csináltuk? *hüledezett Seo.*
- Bang-Bang most mesélte, mert felhoztam neki. *vigyorgott.*
- Ti csináltátok? *nevetett Bom Soo.* - Igazán ötletes lett, végig röhögtem az egészet.
- Ja, igen... *vakarta zavartan a tarkóját Bae Soo.* - Ne nézzetek bérgyilkosnak vagy valami, a machete csak azért kellett, hogy ráijesszek azokra, akik bántanak titeket!
- Sikerült. *kuncogott Seo.*
- Köszönjük, hogy jöttetek! *köszöntem meg.*
- Igen, nagyon köszönjük! *bólintott Seo.*
- Nincs mit! Mi itt vagyunk nektek! *mondta Bae Soo.* - Tudom. . pont én beszélek. . bocsánat, hogy ennyi ideig a környéketekre se mentem, de utáltam nézni ahogy Jonghyun és Taemin teszi nektek a fejüket! Meg, hogy kiderült, hogy bisex vagyok. . ezt én szerettem volna elmondani. .
- Megértünk. . *motyogtam.* - De ez csak egy terv volt. *vontam meg a vállam.*
- Igen! Amibe belesétáltak akárhogy is tagadják! *ölelt át Seo.*
- Igen! *öleltem vissza.*
- Rohadt köcsögök!
- Azok! De ne foglalkozzatok velük! Majd mi megvédünk titeket! *mondta Bom Soo.*
- Köszönjük! *bólintottunk.*
- Nincs mit! *öleltek át.*
Jól esett, hogy itt voltak ugyanakkor szerettem volna egyedül lenni. De mi van ha ezek ketten nem mentek haza és csak arra várnak, hogy Bae Soo és Bom Soo elmenjen? Féltem, de egybe még se. . ez a két fasz sosem árthat nekünk! Na jó majdnem megerőszakoltak, de akkor sem! A gerincem nagyon fájt és a csuklómat elnézegetve az is egyre lilább volt. És a húgomat is megütötte. . a húgom! biztos aggódik már!
- Bang-Bang! *csettintett Seo előttem.*
- Hm? *emeltem fel a fejem.*
- Min gondolkozol?
- Semmin. . *ráztam meg a fejem.*
- Na mond el! *nézte a csuklómat.* - Ez nagyon szép lett. *húzta a száját.*
- Megütötte a húgomat! *törtem ki.*
- Hogy mi?
- Igen, teljes erőből!
- Ez egy szemét!
- Neked van húgod? *kérdezte Bae Soo.*
- Van, 14 éves.
- Értem, picike.
- Igen! De az a szemét szemrebbenés nélkül megütötte! *szorítottam ökölbe a kezem.*
- Nyugi! *ölelt újra át Seo.* - Már megkapták!
- Felhívom inkább a húgom! *álltam fel és kimentem a konyhába.*
- Igen? *vette fel.*
- Szia! Én vagyok az!
- Nővérkém! Hogy vagy?
- Megvagyok, de nem lényeg! Te hogy vagy?
- Jól, semmi bajom sincs! Egy lila foltom sincs!
- Rendben, ez nagyon jó.
- Igen! De neked rossz a hangod. . mi volt ez az egész?
- Ő és egy haverja a suli legjobb pasija és mindenki odavan értük csak mi nem Seoval. És megakartak fektetni minket, de mi ezt tudtuk és kiterveltünk ellenük valamit! Aztán ez lett belőle. .
- Kitekerem a nyakát! Seo jól van?
- Felrepedt a szája, de jól van. Két rendes srác segített nekünk a suliból.
- Értem. Még itt vagyok. . elmegyek hozzád!
- Okés!
- Mindjárt ott leszek! Szia!
- Szia! *tettük le.*
Talán 15 perc múlva meg is jött a húgom. Azonnal a nyakamba ugrott mint kiskorába. Jó most is kicsi. Már a hátam se fájt mikor megláttam, hogy jól van.
- Ő itt a húgom! Bang Min Ji! *mutattam be a fiúknak.*
- Ő itt Bae Soo és ő itt Bom Soo. *mutattam.*
- Mi is örvendünk! *mosolyogtak a fiúk.*
- Seo! *ugrott Seo nyakába.*
- Neked is szia! *kuncogott Seo.*
- Szia! Rég láttalak! Annyira hiányoztok! Te jól vagy?
- Igen jól vagyok és nekem is hiányzol te! *mosolygott Seo. Talán neki is jól esett Min jelenléte.*
- A szád nagyon csúnya.
- Tudom, de majd meggyógyul! Én jobban aggódom a nővéred miatt.
- Mert?
- Beverte a gerincét.
- Nem fáj! *legyintettem.*
- Eun! *szólt rám a húgom.*
- Mi van?
- Meg kell mutatni a dokinak! *fogta meg a csuklómat.*
- Au! *akaratlanul is felszisszentem.*
- Mi a. . ? *nézte a csuklóm ami már tiszta kék és lila foltokból állt össze.*
- Hagyd! Nem fáj!
- Ez a szemét! Csak legyek nagyobb! Csak legyek erős mint ne nővérkém és akkor megfizet mindezért!
- Ne! Ezt nekem kell intéznem! Te maradsz a seggeden! És már megkapták!
- De. . de!
- Ne hősködj! *ültettem le.*
- Jóó. . de az összes ilyen köcsögöt ki kell irtani!
- Na! Ne beszélj így! 14 éves vagy! *löktem meg a fejét.*
- Jóóó! *duzzogott.*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése