- Na ez jó! Látod? Mondtam, hogy lesz közös bennetek! *mosolyogtam én is.*
- Igen, te megmondtad! *mosolygott.* - Aztán meg elmentünk a parkba és ott fáztam és odaadta a pulcsiját meg a fejemet a mellkasára hajtotta és aztán megkérdezte, hogy lennék-e. . még ki se mondta, de én rávágtam, hogy igen és megcsókoltuk egymást. *pirult el kicsit. Annyira örülök, hogy együtt vannak.*
- Oh, ez nagyszerű! *mosolyogtam.* - Hamar megismertétek egymást. *kuncogtam immár.*
- Jól van na! *kuncogtam.* - És te mit csináltál itthon?
- Hm. . ez már nem olyan vidám. Elmesélem. .
- Mi történt? *ijedt meg.*
- Itt volt Taemin. .
- Az a szemét! Mit csinált?
- Shh! Összezavart. . szóval megbeszéltem vele mikor te fürödtél, hogy 8 után legyen itt. . mert találkozni akart. És akkor már inkább itt mint nála. . na mindegy és el is jött. Aztán olyanokról kezdett dumálni, hogy ő vonzódik hozzám meg, hogy nem tud elfelejteni meg, hogy mindig engem lát és addig nem tud majd elfelejteni míg meg nem tudja milyen a közelségem. .
- Mi? *pislogott nagyokat. Őt is teljesen lesokkolta, mint engem.*
- Meg ilyeneket beszélt nekem! Aztán meg megfogta a két kezem és az egyiket a szívére tette a másikat meg oda. . és mondta, hogy ezzel a szívével nem tud szeretni. *böktem a szívére.* - De a lenti szívével mindent meg tudna tenni értem. .
- Ez bunkó!
- Meg, hogy nagyon akarja ezt a szexet velem. És nem csak azért mert nem kaphat meg, hanem mert mint mondtam vonzódik hozzám. .
- Ja. .
- Várj! Rólad is volt szó!
- Mi?
- Az, hogy látja, hogy oda vagy Jonghyunért és már nem sok kell neki és megfektet. . . már mint Jonghyun téged. .
- Mi? Ez egy vak! Egyáltalán nem tetszik az a paraszt! Attól még, hogy jó a teste nem fogok szerelmes lenni belé!
- Én is ezt mondtam neki! Hogy nem minden a külső. . na mindegy és utána hazaküldtem. . nem sokkal utána Soo hívott. . nem tudom miért de nem vettem fel. *hajtottam le a fejem.* - De Taemin is hívott és neki felvettem. . és sírt a telefonba. .
- Mi? Sírt? Taemin? Ez komoly?
- Szerinted miért hazudnék ilyet?
- Jó nem azért, de ez hihetetlen! De miért sírt?
- Mert mikor elküldtem mondtam neki, hogy játssza vissza a velünk történteket. . hogy mit művelt velem és ezért visszahívott, hogy ő nem akarja vissza játszani mert azok fájdalmasak. .
- Hm. . .
- És sírt. . . és nagyon igaznak tűnt amit mondott. . .
- Úgy gondolod?
- Igen! És szerintem nem süllyedne le eddig, hogy sírjon csak azért, hogy lefeküdjek vele. .
- Akkor lehet a fenti szívével is tud szeretni!
- Jó vicc. . ő egy szívtelen! És ahj. . nem is értem miért hagytam, hogy ezt mind elmondja nekem. *fogtam a fejem.*
- Nyugi! *ölelt át. Nagyon jól esett.* - Feküdj le aludni! Engem is összezavart volna! Aludj rá egyet és holnap megint elbeszélgetünk erről jó? Én is fáradt vagyok, szóval én is lefekszem, de először megfürdök.
- Okés. *sóhajtottam.* - De megsajnáltam. . .
- Nyugi! Ne törődj ezzel csak aludj!
- Jóó. *sóhajtottam újra és megöleltem* - Köszi!
- Mit?
- Hogy itt vagy! Ha te nem lennél én már megbolondultam volna. .
- Jaj ugyan! Ez alap! Nekem is itt vagy te! Én is itt vagyok neked! *mosolygott.*
- De akkor is köszi!
- Nincs mit! Mrs. Makacsság! *kuncogtam.*
- Haha. *nyújtottam a nyelvem.*
- Na jó éjt! *mosolygott.*
- Neked is! *mentem be a szobámba lefeküdni. De egyáltalán nem tudtam, csak ez az egész járt a fejemben. El szeretném felejteni de nem megy. Felcuccoltam és átmentem Bang szobájához. Itt rázni kezdtem egy kicsit.*
Mikor végeztem elfeküdtem aludni és nem is kellett sok már bekómáltam. Ám egyszer csak hallottam amint az ajtóm nyílik és valaki megráz engem.
- Hm? *ült fel. Szegényt felébresztettem.*
- Itt aludhatok veled?
- Persze! *tette arrébb a párnáját és adott nekem helyett.*
- Nem tudtam elaludni! *motyogtam.*
- Nyugi! *mosolygott..*
- Okés! *mosolyogtam, majd elaludtam a Soo-tól kapott plüssel. Bang mellett olyan nyugodt volt minden. Reggel nyújtózkodva és ásítva keltem fel. Majd rá Bang is. Mosolyogtam és kiballagtam a konyhába. Ott csináltam maguknak szendvicset, majd ő is kijött.*
- Kajaaaa! *dünnyögtem.*
- Oh, köszi. *morci volt még ő is.*
- Csinálsz kávét? *kérdeztem ásítva.*
- Aha. *válaszolta, majd nekiállt a kávéfőzésnek. Addig bementem a magazinomért és azt kezdtem el olvasni miközben ettem.* - Tessék!
- Oh, köszönöm! *vettem el, majd ő is enni és inni kezdett.*
- Van benne valami érdekes? *kérdezte furcsán.*
- Ja nincs semmi. *vágtam a konyha végébe a sarokba.* - Csak éppen nem akarok senki szeme elé kerülni. *kuncogtam és zavartan vakartam a tarkón.* - Még eléd se.
- Emiatt ne aggódj! Nincs miért. *mosolygott és evett.*
- Jó, de úgy szégyenlem magam, amiatt az idióta miatt. *húztam egy kissé a szám.* - Arról meg ne is beszéljünk, hogy Soo-t tegnap este vissza se hívtam. Biztos halálra aggódik.
- De ez nem a te hibád! Ne emészd magad! Erről az egészről csak Taemin tehet! Felejtsd el, neked ott van Soo!
- Igazad van. Most bejött a képbe Soo és egyből elkezd kedveskedni, ne nézzen már palimadárnak. Lehet, hogy nem én vagyok a legokosabb lány, akit ismert, de hülye én se vagyok.
- Szerintem ő nem is ismert okos lányt az életében. *kuncogott Bang.*
- Igazad van. *kuncogtam. Majd ahogy ettünk, elkészülődtünk és mentünk is a suliba. Ott találkoztunk Binnel.*
- Sziasztok! *köszönt, majd magához húzta Banget és megcsókolta.*
- Ejha. *kuncogtam.* - Szia. Nézd a nőcsábászt!
- Az én nőcsábászom. *kuncogott Bang.* - Ja és szia!
- Mi a helyzet? *érdeklődött Bin.*
- Fáradtak vagyunk. *dünnyögtem.*
- Komolyan? Én tele vagyok energiával. *vigyorgott.*
- Miért is? *kérdezte Bang.*
- Hát szerinted? A tegnap este után olyan voltam, mint valami energiabomba. Le se lehetett lőni. *kuncogott.* - Nagyon örülök neki, hogy együtt vagyunk!
- Nyaahh, de édes. *vigyorogtam. A távolban megláttam Taemint.* - Bocsi... én most.. öhhmm.. megyek! *kapkodtam a lábam utána. Bang nézett, hogy hova megyek, de szerencsére Bin nem.* - Taemin!
- Igen? *fordult meg.* - Seo!
- Szia. *sóhajtottam.*
- Szia! Mi a baj? *kérdezte elég szomorúnak tűnt. Most még nehezebb lesz, hogy elé álljak és megmondjam neki a szemébe.*- A tegnap estéről szeretnék mondani valami.
- Igen?
- Lehetne, hogy nem beszélsz róla Soonak? Ő nem tud semmit az egészről.
- Ümm... persze. Én se szeretném, ha Jonghyun megtudná, mert itt a végén gyengének tartana. Ami nem igaz...
- Nem fogok erről beszélni vele.
- Akkor jó... és gondolkodtál rajta?
- Voltaképp igen. Nagyon gáz volt, mert csak Bang mellett tudtam elaludni. *kuncogtam. Nem is tudom, hogy ez miért árulom el neki.*
- Jutottál valamire?
- Igen... *sóhajtottam.*
- Soo, igaz?
- Igen.
- Gondoltam. Bár nem vártam mást. Csak ábrándoztam afelől, hogy engem választasz.
- Te magad mondtad, hogy nem akarsz rám emlékezni, mert fájdalmas, nem?
- Igen, mert aközben rájöttem minden hibás lépésemre.
- És arra is, hogy csak a szex miatt tudnál velem együtt lenni, igaz?
- Nem tudom... vagyis azt hiszem, igen. Ugyanúgy, mint Jonghyun...
- De Jonghyun miért nem mutat megbánást?
- A bulira tervezte vagy mi. *rántotta meg a vállát.* - De nem mondtad semmit, szóval tartsd a szád!
- Hogy mi?
- Pontosan én se tudom, hogy mit akar. *vakarta a tarkóját.* - Nem beszéltem vele erről, mert tegnap miután hazamentem.. egész nap a szobámban voltam és gondolkodtam. Nem is figyeltem rá jobban mondva... állandóan csak Eunról beszél és már kicsit unom. Nekem lenne más témám is... de ő folyamatosan csak azt a videót akarja na meg azt, hogy Eun lefeküdjön vele. De hiába is tagadja... látom rajta, hogy neki nagyon is tetszik. Csak makacs és egy görény.
*rágta szinte a számba a szavakat. De még mindig olyan szomorú volt. Fogadok, hogy közben folyamatosan rám gondolt és azt se tudta, hogy miről beszél. Azt se veszi észre, hogy elmondja nekem a haverja viselkedési szokásait.*
- Értem, azért köszi.
- Na meg az a videó is. *borzolt a hajába.* - Nagyon gáz!
- Melyik? *kuncogtam.*
- Amiben sztriptízelek neked. Tényleg borzalmas. De legalább nem látod többet, mert a fiókomban van.
- Abban ne legyél biztos.
- Amúgy... Te és Soo... komolyan gondoljátok?
- Soo nagyon is, látszik rajta. Én még nem tudom. Fura volt barátságból párkapcsolatra állni. De megteszek mindent azért, hogy szeressen és én is szeressem őt!
- Szeressen és én is szeressem őt. *motyogta.*
- Hm?
- Ja semmi. De azt hiszem, ha ez így van... akkor továbbra is bunkó leszek, mint eddig.
- Legyél. *vontam meg a vállam.* - Annyira nem érdekel.
- De ajánlom, hogy érdekeljen! *tolt neki a falnak. Majd lehajtotta a fejét.* - Áh, mindegy. Menj órára... becsengettek.
- Te most komolyan nem kezdtél ki velem? *hüledeztem és elengedett.*
- Pff... nem azért, mert nem kívánnálak vagy valami. Csak nem hiányzik az, hogy Soo beverje a képem. *törölte meg a szája szélét.* - Gondolom, azt meg nem akarod, hogy utána én verjem meg.
- Nem, azt nem.
- Menj órára Seo! *indult el, majd én is. Reménykedtem benne, hogy Bang tudott valamit mondani Soonak, hogy miért nem vagyok velük. Beérve elnézést kértem a késésért és gyors bevágódtam Bang mellé. A másik oldalán Bin ült, Bin mellett pedig Soo.*
- Szia! *suttogta Soo.*
- Szia! *integettem nem láthatóan, majd jegyzetelni kezdtem. Bang füzetének a sarkába pedig ennyit írtam: "Majd mesélek valamit." Elolvasta és bólogatott. Az óra unalmas volt még így is, hogy késtem. De nagy nehezen túléltem. Ahogy vége lett még csak köszönni se tudtam Soonak rendesen, egyből húzott le a lenti szokásos női wc-hez.*
- Na? Mi az? Mi volt? *kezdett érdeklődni.* - Taeminhez mentél, igaz?
- Igen, hozzá! Muszáj voltam beszélni vele!
- Na... mond, mond! Nagyon kíváncsi vagyok!
- Hát ugye... odamentem hozzá. Megkértem, hogy ne szóljon erről Soonak. Ő azt mondta, hogy nem fog. Én pedig megígértem neki, hogy nem szólok Jonghyunnak, mert nem akarja, hogy gyengének lássa a viselkedése miatt. Megkérdezte, hogy jutottam-e valamire. És mondtam, hogy Soo mellett maradok. Gondolta, hogy ezt felelem és, hogy csak ábrándozott arról, hogy én valaha is az övé leszek testileg. Na meg, hogy rájött minden hibás lépésre.
- Jézusom... ez a gyerek egy! *akadt ki Bang.* - Nem is tudom, hogy micsoda...
- Nekem mondod? És nem úgy tűnt, mint aki feladná... kiakaszt komolyan!
- És milyen fejet vágott közben?
- Megbánó.
- Komolyan?
- Aha! Jaj a megbánásról jut eszembe! Megemlítette Jonghyunt!
- Tessék? *hüledezett.*
- Azt mondta, hogy folyamatosan rólad beszél és állandóan azon van, hogyan lehetne veled és hogyan feküdhetnétek le. Na meg valamit tervez a bulira... valami "megbánást"... de többet én se tudok, mert Taemin se tud semmit! Tényleg nem tud, olyan volt, mint egy agyhalott.
- Hogy mi? Ez egy nyomorék! *hüledezett.* - Szakadjon már le rólam!
- Hát nem tudom... Nekem ez furcsa. Azért remélem nem akar semmi rosszat.
- Tőle minden kitelik.
- Mindenesetre a bulin, nagyon vigyázz... oké? *öleltem meg.*
- Rendben van. *viszonozta az ölelésemet.* - De ugye te rendben van?
- Hát... *engedtem el.* - Fogjuk rá.
- Héé, nyugi! Itt van Soo!
- Igen, ez igaz. *vigyorogtam.* - Tényleg, mit mondtál neki?
- Nyugi, falaztam neked. *kuncogott.* - Azt mondtam, hogy rosszul érezted magad, ezért elküldtelek az iskolaorvoshoz.
- Oh, köszönöm! *mosolyogtam, majd ő is.*
- Csak menjünk, mert már tűkön ülnek.
- Igaz. *kuncogtam, majd kimentünk. Már ott vártak ránk az aulában. Bang odament Binhez, én pedig Soo-hoz.*
- Seo! *húzott közel magához és megcsókolt. Annyira jól esett a közelsége.* - Ugye jobban vagy?
- Persze, már sokkal jobban, mert látlak. *vigyorogtam.*
- Aggódtam nagyon, mert tegnap este se vetted fel a telefont.
- Azt hiszem akkor már aludtam. Nincs miért aggódnod!
- Rendben van. *mosolygott és megpuszilt.*
- Ma jössz edzésre?
- Persze, megyek. *vigyorgott.* - Aztán takarítunk . vagy csinálhatunk mást is. *csókolt meg újra.*
- Hülyeee! *borzoltam a hajába.*
- Csak vicceltem. *nevetett. Majd mentünk is vissza órára. Az óra közepén az igazgatónő pattant be. Mindannyian felálltunk, majd amikor intett leültünk. Alig bírtam ki nevetés nélkül, mert eszembe jutott, hogy szexelt a portással.*
- A mai napon iskolánk egy pályázatot nyert. Ez egy hatalmas összeg. Azonban ezért nekünk is kell valamit letennünk az asztalra. Házassági projektet indítanak az iskola tanulói között. Amit sorsolással döntenek el. Ezen a projekten kötelező részt venni, aki megtagadja azonnali hatállyal repül az iskolából. Egyszerű szabályok vannak. A férj és a feleség mindig együtt van, minden alkalommal és hordják a gyűrűjüket. Egy lakásban kell élniük a projekt erejéig. Ahhoz, hogy mindenki rendszeresen végig csinálja különböző tanárok fognak meglátogatni minden egyest diákot. Arra kérlek mindenkit, hogy csinálja végig tisztességesen és alaposan! Ez az összeg nagyban támogatja szeretett iskolánkat és a ti jövőtöket!
*Banggel egymásra néztünk, hogy mégis mi ez az egész?*
- Most pedig kihirdetném ebből az osztályból, hogy ki kinek a férje és felesége! Annyit elárulnék, hogy a korosztály nem egy és ugyanaz!
Jó sokáig tartott a névsor mire mindenkit végig mondtak. Mikor Soohoz ért, megilletődtem, mert egy másik lánynak mondta a nevét.
- Tessék?! *pattantam fel.*
- Nyugi, cica! *húzott le Soo. Majd az igazgatónő folytatta és Bin is mást lányt kapott. Félve egymásra néztek Banggel.*
- És végezetül Bang Eun Hee, Kim Jong Hyun és Park Jun Seo, Lee Taemin.
*Mi, mi, mi, mi, mi??? Ugye ez csak egy rossz vicc! Nem elehetek vele! Nem, nem és nem! A sors is ellenem van?! Hogy kerülhettem vele össze?!*
- Igazgatónő és a foglalkozássokkal büntetéssekkel mi lesz? *kérdezte Soo.*
- Erre az időszakra, mind el lesz törölve. *válaszolta.* - Nincs edzés, se büntetés! Semmilyen foglalkozás! És amikor a házasok elválnak egy fényképalbumot szeretnénk kérni, amiben igazolják, hogy ténylegesen együtt voltak ez idő alatt. Ide kiakasztom, hogy ennek az osztálynak melyik terembe kell mennie a párjával a gyűrűért és aláírni a szerződést! *Majd kiakasztotta a papírt.* - A mai naptól fogva, vagyis a szerződés aláírása után érvényes a házasság! Szóval már a mai napon együtt kell lenni, még a szünetekben is! Nincs apelláta! Köszönöm a figyelmet!
*köszönte meg, majd kiviharzott a teremből. Az egész osztály némán bámult maga elé. Ez kész sokk!*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése